A budapesti katinyi emlékmű győzelem a hazugság felett + Videó + Képriport

A katinyi (Katyn) mártírok budapesti emlékműve az igazság bizonyítéka, győzelem a hazugság felett – jelentette ki Bronislaw Komorowski lengyel államfő pénteken, a képzőművészeti alkotás avatásán.• Államfői csúcstalálkozó színhelye lesz a magyar főváros

Tekintse meg a hírTV összeállítását!

Bronislaw Komorowski úgy fogalmazott, a katinyi szörnyűség csak egyike a kommunista hatalom által elkövetett szörnyűségeknek, mint mondta, éveken keresztül hallgatni kellett a katinyi igazságról.

Schmitt Pál köztársasági elnök arról beszélt, a 71 évvel ezelőtti tragédia egyetlen szóban összpontosul: Katiny. Elmondta, az 1940-es mészárlás egyik magyar áldozata, Korompay Emanuel a Varsói Egyetem magyar lektora volt, aki megtestesítette a lengyel–magyar barátságot. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: a krisztusi tanítás szerint a legnagyobb szeretete annak van, aki az életét adja barátaiért. Lengyelek és magyarok számtalanszor adták az életüket egymásért – tette hozzá. „Mi tudjuk, hogy mi történt ott, az erdőben, mi megértjük, hogy mit kellett, s kell ma is hordoznia Lengyelországnak” – hangsúlyozta. Ez az emlékmű, amely a főváros és a kerület közös akaratából végre megszülethetett, most már örökre idehozza a múltat – tette hozzá.

Tarlós István (Fidesz–KDNP), Budapest főpolgármestere azt mondta, az újkor egyik legcsúnyább történelemhamisítása történt, mikor a szovjet kormány a szörnyű bűn elkövetésével a németeket vádolta. Az emlékmű, Széri-Varga Géza és Széri-Varga Zoltán alkotásának avatásán jelen volt Roman Kowalski lengyel nagykövet, valamint több magyar kormánypárti és ellenzéki képviselő is.

A nyugat-oroszországi Szmolenszkhez közeli Katinyban, valamint két másik helyen (Harkov mellett és Mednojében) a szovjet belügyesek csaknem 22 ezer lengyel tisztet, tartalékos tisztet, földbirtokost, tisztviselőt, a lengyel polgári elit sok képviselőjét ölték meg 1940-ben. A szovjet vezetés évtizedekig tagadta, hogy a Szovjetuniónak része volt a tömeggyilkosságban, és a német csapatokat tette felelőssé. Csak 1990-ben, a szovjetunióbeli „glasznoszty” idején ismerte be Mihail Gorbacsov, hogy személyesen Joszif Sztálin adott parancsot a tömeggyilkosságra. Az orosz parlament alsóháza, a duma tavaly novemberben határozatot fogadott el, amely szerint a katyni mészárlást Sztálin személyesen rendelte el. A határozatot úgy tekintették, hogy orosz részről először ismerték el a szovjet rendszer felelősségét az ügyben. Moszkva időközben a katyni vérengzéssel kapcsolatban nagy mennyiségű iratot adott át Varsónak.

Tavaly április 10-én Szmolenszk mellett lezuhant az a repülőgép, amelynek fedélzetén Lech Kaczynski lengyel államfő és kísérete magánlátogatás keretében a Katynban lemészárolt áldozatok emlékére rendezett megemlékezésre tartott. A katasztrófában a lengyel elnökkel együtt 96 ember halt meg, közöttük a lengyel politikai és katonai vezetés több képviselője.

(MTI)