A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona teljes mértékben javítja a maastrichti egyenleget, így az idei többlet elérné a GDP 4 százalékát, amelyet azonban egyedi tételek csökkentenek. A magán-nyugdíjpénztári vagyon a tervezett módon kerül vissza az állam tulajdonába: az 529 milliárd forint a nyugdíjkassza egyenlegét javítja, a fennmaradó részt teljes egészében az államadósság csökkentésére fordítják.
A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP-arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. Döntés született továbbá ppp-projektek kiváltásáról, ami a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. Hangsúlyozzák: a statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani, ezt az elkötelezettségét jelzi a már elfogadott 250 milliárdos stabilitási alapképzés is.
150 milliárdos az önkormányzatok hiánya
Az önkormányzatok tervezettnél magasabb, 150 milliárd forintos negyedik negyedévi hiánya és a központi kormányzat hiányának eredményszemléletű átszámítása miatt nem teljesült a tavalyi 3,8 százalékos hiánycél – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában. Az önkormányzatok költségvetési jelentése szerint az első három negyedévben a hiány 97 milliárd forint volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ezért még decemberben sem tartotta indokoltnak, hogy változtasson az önkormányzati alrendszer 190 milliárd forintra becsült hiányprognózisán. Az elmúlt években is rendre kiugróan magas hiány halmozódott fel az utolsó negyedévben, ilyen nagyságrendű – 150 milliárd forintos – utolsó negyedévi hiány azonban nem volt reálisan feltételezhető a minisztérium szerint. (Tavaly az utolsó negyedévben, október 3-án voltak az önkormányzati választások.)
A helyi önkormányzatok januári gyorsjelentése szerint az egész éves pénzforgalmi hiány 247,7 milliárd forint volt. Az uniós módszertan szerinti EDP-egyenleg számításához figyelembe veendő korrekciók túlnyomó többsége a központi költségvetéshez kapcsolódik.
Rontotta az eredményszemléletű egyenleget az szja-bevételek és áfabevételek elmaradása a várttól, a kamatok, az EU-transzferek eredményszemléletű elszámolása, illetve a központi költségvetési szervek év végi szállítói tartozása állományának növekedése. A kormány az irányítása alá tartozó szerveknél az eredetileg tervezett pénzforgalmi hiánycélt teljesítette – sőt az GDP-arányosan még jobban is alakult – szögezte le az NGM.
A tavalyi intézkedések is segítették a konszolidációt
A középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtéséhez szükséges további strukturális intézkedéseket a kormány az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramban ismerteti, ezen túl a tervek szerint megállapodást köt a bankszövetséggel, és nemzeti munkatervet állít össze – áll a tájékoztatóban. A 2010-ben megtett intézkedések hozzájárultak Magyarország államháztartásának konszolidációjához, azonban strukturális reformok nélkül a közép- és hosszú távú gazdasági és pénzügyi célok nem teljesíthetők – írja a tárca.
Kifejtik azt is: a kormány a bankszövetséggel egy olyan megállapodást kíván kötni, amely a költségvetésre nem gyakorol negatív hatást, és megoldást nyújt egyebek mellett a devizahitelesek problémáira, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euróalapú hitelezés helyreállítását. A kormány a Széll Kálmán-terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a nemzeti munkatervet, és ennek részeként új Munka törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon – áll a tájékoztatóban.
(MTI)
Külföld
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
