A távirati iroda úgy tudja, hogy az egyeztetések eredményeként a KDNP-frakció nagy része támogatja majd a bírák életkoráról szóló javaslatot, a nagyobbik kormánypárt pedig megszavazza a KDNP önálló javaslatát, amely a tanítás szabadságáról szól.
Az alkotmányügyi bizottság csütörtöki ülésén még megosztottak voltak a képviselők a bírák szolgálati jogviszonyának általános öregségi nyugdíjkorhatárhoz kötése ügyében. Az ülésen kizárólag fideszes tagok támogatásával a testület úgy döntött: bizottsági módosító indítványként terjeszti a Ház elé azt a javaslatot, amely az alaptörvénybe emelné, hogy bíróvá az nevezhető ki, aki a 30. életévét betöltötte, és a bírói szolgálati jogviszony az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn.
A javaslat beterjesztésére végül nemmel szavazó kereszténydemokrata Rubovszky György az ülésen egyebek között azzal érvelt a – bíráknál jelenleg a 70. életévhez kötött – felső korhatár leszállítása ellen, hogy az új alaptörvény hatályba lépéséig már csak valamivel több mint fél év van hátra, ami elfogadhatatlanul kevés idő a felkészülésre, ráadásul a 19 megyei bírósági elnökből 12-en, az ítélőtáblák elnökei közül pedig ketten kényszerülnének emiatt nyugdíjba vonulni. Jelezte azt is, hogy a kezdeményezés mélységesen felháborította az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjait. Bejelentette akkor azt is, hogy külön szavazást kérnek majd a javaslatról, amelyet szerinte a KDNP-frakció jelentős része jelenlegi formájában nem fog megszavazni.
A távirati iroda úgy tudja, hogy végül a KDNP nem fogja kikérni külön szavazásra a javaslatot, a képviselőcsoport nagy része pedig támogatni fogja. Kormánypárti politikusok emellett azt mondták, hogy a Fidesz-frakció várhatóan támogatja majd a tanítás szabadságáról szóló kereszténydemokrata javaslatot. Ebben az áll, hogy Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és – a közoktatásban törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát.
(MTI)
origo.hu
Megszólalt az egyik utas az alsónemesapáti buszbalesetről
