Az alkotmányjavaslathoz húsz, zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett. A Kúria elnökét – hasonlóan a legfőbb ügyészhez – az Országgyűlés választja, így közjogi pozíciója is indokolja az eltérést – olvasható az indoklásban. Az alkotmányjavaslathoz összesen húsz, zárószavazás előtti módosító indítvány érkezett. Ebből tizenhatot jegyez Lázár János, négyet pedig jobbikos képviselők.
A Fidesz frakcióvezetője beemelné az alkotmányba, hogy a testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával is elősegíti a korábban már rögzített munkavédelem és egészségügyi ellátás megszervezése, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatása, valamint a környezet védelmének biztosítása mellett.
A politikus szintén kimondaná az alaptörvényben azt, hogy a kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. „Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg” – szól a tervezett passzus.
Lázár János a hétfő délutáni zárószavazás előtt bővítené az Országgyűlés által megválasztott tisztségviselők körét is az alapvető jogok biztosának helyetteseivel, ugyanis – mint azt az indoklásban írja a frakcióvezető – „feladat- és hatáskörüket tekintve nem általános helyettesítési feladatokat végeznek az alapvető jogok biztosa mellett, hanem a társadalom életében kiemelt fontossággal bíró jogterületek érdek- és jogvédelmét látják el”.
A korábbi bejelentésnek megfelelően a Himnusz kottáját nem tartalmazza majd az új alkotmány. „A Magyarország védi a magyar nyelvet és a Magyarországon élő nemzetiségek nyelvét” passzus helyett a tervek szerint az alaptörvény úgy szól majd: „Magyarország védi a magyar nyelvet”.
Módosulhat egy ponton az alkotmány költségvetéssel kapcsolatos része is: Lázár János kimondaná, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (Eddig úgy szólt ez a mondat, hogy az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését.)
(MTI)
origo.hu
Holtan került elő a kilenc éve nyomtalanul eltűnt szegedi egyetemista
