Uladzimir Makarov védelmi szóvivő az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva „provokációnak” minősítette az újság cikkét, amely „nem felel meg a valóságnak”. „Nincsenek és nem is voltak fehérorosz katonai szakértők Líbiában. Naivság lenne ezt másképp gondolni” – hangoztatta a külügyminisztérium szóvivője, Andrej Szavinih, akinek szavai szerint az orosz cikk „újabb lépés Fehéroroszország hitelének rontására”.
A Komszomolszkaja Pravda kiküldött tudósítói azt derítették ki, hogy a lázadás kitörése előtt mintegy ötszáz fehérorosz katonai tanácsadó dolgozott Líbiában, de többségüket evakuálták. Az ottani fehérorosz nagykövetségen elmondták: nem tudják, hány fehérorosz állampolgár maradt Líbiában, de lehetnek közöttük katonai szakértők is. Hangsúlyozták azonban, hogy ha vannak ilyenek, csakis egyéni szerződés alapján dolgozhatnak ott.
Fehéroroszország és Líbia közötti fegyverüzlet lebonyolításában való részvétel gyanújába keveredtek repülőjáratok februárban – közölte a stockholmi békekutató intézet (SIPRI) fegyverkereskedelem-ellenőrző programjának egyik illetékese.
Hiányolják a NATO-támogatást
Kedden a kormánycsapatok visszafoglalták az Adzsdábijától mintegy 80 kilométerre nyugatra lévő Brega olajkikötőt, s a frontvonal jelenleg Brega és Adzsdábija között húzódik. A felkelők hiányolják a hatékonyabb NATO-támogatást, az erőteljesebb légi csapásokat. Abdel-Fattáh Júnesz parancsnok szerint hagyták, hogy Kadhafi erői civileket mészároljanak le a Tripolitól mintegy 200 kilométerre keletre lévő, ostrom alá vett Miszrátában. A NATO tagadja, hogy a légi csapások ereje csökkent azóta, hogy március 31-én átvette a hadműveletek irányítását az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország vezette koalíciótól.
(MTI)
origo.hu
Napi balfék: Magyar Péterék közleményt adtak ki
