A tanácskozáson részt vevő Martonyi János külügyminiszter ezt az MTI-nek adott nyilatkozatában fejtette ki. A külügyminiszter hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy a líbiai rezsim elleni katonai csapásokat folytatni és erősíteni kell. A líbiai válság rendezésével kapcsolatos prioritások között Martonyi első helyen a líbiai nép védelmét említette. Az ezt célzó tevékenységet folytatni kell – szögezte le a miniszter, megemlítve azt is, hogy a líbiai rezsimnek biztosítani kell a humanitárius segélyek teljes és akadálymentes eljuttatását a lakosság számára. Egyetértés volt abban, hogy a Kadhafi-rezsim nem legitim, és Moammer Kadhafinak távoznia kell a hatalomból – mondta el a külügyminiszter, hangsúlyozva azt is, hogy erősíteni kell a líbiai ellenzéket, illetve az ideiglenes nemzeti tanácsot.
A külügyminiszter utalt arra, hogy a NATO az ENSZ 1973. számú határozatának megfelelően – legitim módon – folytatja katonai akcióját. A szárazföldi katonai szerepvállalás ugyanakkor az értekezleten nem merült fel – jelentette ki az MTI-nek Martonyi. A kétnapos külügyminiszteri értekezlet előtt a magyar miniszter kétoldalú megbeszéléseket folytatott. Így tárgyalt Hans-Peter Friedrich német belügyminiszterrel, valamint Nikolaus Meyer-Landruttal, Angela Merkel kancellár Európa-politikai tanácsadójával. A találkozókon – mint arról a külügyminiszter beszámolt – az uniós gazdasági jogalkotással, a magyar elnökség által kezdeményezett, a gazdasági kormányzást célzó hatos jogszabálycsomaggal kapcsolatos kérdéseket tekintettek át. Mindkét találkozón szó volt Schengenről, illetve a schengeni bővítés kilátásairól is.
A külügyminiszter ezzel kapcsolatban az MTI kérdésére elmondta, hogy a magyar uniós elnökség – mint fogalmazott – dolgozik a megoldáson. Ezt célozta, hogy a berlini értekezlet részeként találkozott román kollégájával is. Utalt arra is, hogy a schengeni bővítéssel foglalkozó munkacsoport májusban terjeszti elő Bulgáriával kapcsolatos jelentését. „Mindenki számára elfogadható megoldásra törekszünk” – hangsúlyozta a miniszter. Martonyi úgy értékelte, hogy a kérdéssel kapcsolatban német részről is nyitottságot tapasztalt. Szavai szerint Németország is érdekelt a számára elfogadható megoldás elérésében.
(MTI)
origo.hu
Mikor lesz az óraátállítás?
