A stratégia fontosabb elemeit is bemutatta az államtitkár, ezek közé tartozik például az, hogy megszűnik a távfűtőművek „gáláns támogatása”. Az állam nem a kapcsoltan előállított áramot, hanem a hőt támogatja, a felszabaduló támogatást pedig az alternatív energia támogatására fordítja. A szél- és napenergia nagyobb arányú felhasználása csak akkor jöhet szóba, ha megépül az ezek tárolására szolgáló szivattyús tározó erőmű – tette hozzá az államtitkár.
A legnagyobb energiamegtakarítás az épületeknél érhető el. A 4,3 milliós épületállománynak ugyan is a 70 százaléka felújításra szorul. Az egy négyzetméterre jutó felhasznált energia Magyarországon 250 kilowatt, míg Szlovákiában mindössze 130 kilowatt – ismertette az adatokat Bencsik János. Amennyiben a lakosság 30 százalékkal tudja mérsékelni az általa felhasznált energiát 2030-ig, úgy a nemzetgazdasági megtakarítás 22 százalék lesz.
Az állam a megújuló energiák közül a zöld áramtermelést, így például a kapcsolt üzemű – áramot és hőt előállító – biogázerőműveket támogatja. A méret azonban nem lehet a településen túlnyúló teljesítményű, mivel akkor túl nagy körből kell begyűjteni a biomasszát. A mai nagy teljesítményű gázüzemű fűtőművek biofűtőanyaggal elképzelhetetlenek. A stratégia eleme még, hogy a kisebb városok, illetve egyes térségek önellátók legyenek energiából. Ez összefügg azzal a nemzetközi törekvéssel, hogy decentralizált okos hálózatok lássák el villanyárammal a fogyasztókat.
Erre egy példát is hozott az államtitkár, a Bükk-Mak nevű Leader csoportot. Ez 44 észak-magyarországi települést készül ellátni energiával. Ebben lesz napelem, faapríték-tüzelés és a patakra szerelt mikro vízturbina is. A magyar kormány támogatja a projektet, most pályáztak uniós támogatásra, és ha kiépül a rendszer, 500 ember megélhetését biztosítja.
Az energiamegtakarítás másik nagyobb eleme a közösségi közlekedés, amelynek vonzónak kell lennie ahhoz, hogy az emberek azt válasszák az autó helyett. Az elektromos hajtású tömegközlekedés előnye, hogy a városi hulladékból készített biogáz, majd az ezzel előállított áram (is) működteti. A városok zöldterületeit pedig esővízzel kell locsolni, így a csapadék nem terheli a tisztítóműveket.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az EU-ban a városfejlesztés nemzeti hatáskörben van, de az illetékes miniszterek – informálisan ugyan, de – együttműködnek. Ebből a kapcsolatból született 2007-ben a Lipcsei Charta, amely a várostervezés és a környezetvédelem alapelveit fogadta el. A minisztériumok illetékes vezetői május elején Gödöllőn találkoznak a magyar uniós elnökség keretében. A magyar fél itt terjeszti elő a klímaváltozásról szóló kézikönyvét.
(MTI)
origo.hu
Menekülnek az emberek a kigyulladt budapesti társasházból - fotó
