Súlyos veszélybe sodorták a líbiai civil lakosságot

A NATO líbiai légitámadásokban bevetett erői fogytán vannak a precíziós bombáknak és az egyéb lőszereknek – jelentette a The Washington Post (WP) amerikai tisztségviselőkre és az észak-atlanti szövetség illetékeseire hivatkozva pénteken. A líbiai lázadók és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet azzal vádolta meg a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőket, hogy fürtös bombákat vetettek be.

A NATO líbiai légitámadásokban bevetett erői fogytán vannak a precíziós bombáknak és az egyéb lőszereknek. A WP szerint a hiány rávilágít Nagy-Britannia, Franciaország és a többi európai ország katonai korlátaira. Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia vezette nemzetközi koalíció által megkezdett katonai műveleteket március 31-étől a NATO felügyeli. A líbiai beavatkozásra az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as határozata adott felhatalmazást. A NATO 28 tagállamából mindössze 6 vesz részt a Moammer el-Kadhafi líbiai elnök erői elleni légicsapásokban

Súlyos veszélyben a civil lakosság?

A líbiai lázadók és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet azzal vádolta meg a Moammer Kadhafi líbiai vezetőhöz hű erőket, hogy fürtös bombákat vetettek be Miszrátában, amivel súlyos veszélybe sodorták a civil lakosságot. Musza Ibrahim kormányszóvivő cáfolta a vádat, s bizonyítékok bemutatására szólított fel.

A HRW és helyi lakosok egyaránt azt állították, hogy csütörtök este lőttek ki kazettás, avagy fürtös bombákat a nyugat-líbiai városra. A Human Rights Watch pénteki közleménye szerint legalább három ilyen bomba robbant fel az egyik lakónegyed felett, egy kilométerre az ellenséges felek közötti arcvonaltól. Az altöltetek némelyike alig 300 méterre a helyi kórháztól robbant fel.

A bevetett fürtös bombákat 2007-ben Spanyolországban gyártották. A MAT–120-as fürtös bombák 21 altöltetet tartalmaznak. Spanyolország az elsők között csatlakozott a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez, amely 2010-ben vált kötelező érvényű nemzetközi törvénnyé az aláírók számára. Líbia nem írta alá ezt a nemzetközi konvenciót.

A fürtös bombák jóval veszélyesebbek a polgári lakosságra, mint a hagyományos lövedékek. Egyrészt a szóródás miatt nem célzott területeken is pusztíthatnak, másrészt nem mindig robbannak fel az altöltetek. A bevetési területet akár hosszú évekig az aknamezőkhöz hasonlóan kell kezelni, mivel a fel nem robbant résztöltetek legnagyobb része érintésre robban. Musza Ibrahim kormányszóvivő tagadta, hogy fürtös bombákat alkalmaztak volna. Úgy fogalmazott, hogy ennek bizonyítékai napokig vagy akár hetekig is megmaradnának, így nem vethetnek ilyen fegyvereket, mivel „tudjuk, hogy hamarosan lerohanja országunkat a nemzetközi közösség”.

Líbia felkérte az ENSZ gyermekalapját (UNICEF), hogy látogasson el Miszrátába. A vöröskereszt és a vörös félhold küldöttsége szombaton tesz látogatást a városban – mondta el a szóvivő. Miszrátában pénteken is heves harcok dúltak a lázadók és Kadhafi erői között. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió beszámolója szerint legalább huszonkét ember vesztette életét, mintegy ötvenen pedig megsebesültek a támadásokban.

(MTI)