A mérkőzést megelőző esélylatolgatások alkalmával természetesen a Porto végső sikerét várták a legtöbben, ez fakadhatott abból is, hogy a kék-fehérek jóval nagyobb tradíciókkal rendelkeztek a nemzetközi porondon, mint a Braga, másrészről pedig olyan támadósorral riogatták ebben az évben az ellenfeleket, amelyért fél Európa sorban áll a nagyszerű teljesítményt látva: Hulk, Varela és persze Falcao kegyeiért immáron nemcsak a hölgyek, hanem a leghíresebb európai klubok menedzserei és vezetői állnak sorba.
André Villas-Boas, a portóiak szakvezetője pedig a maga 33 évével éppen történelmet írt, soha ilyen fiatal tréner ugyanis nem jutott még el ilyen magas szintre európai kupasorozatban. A José Mourinho védőszárnyai alatt nevelkedő, már a Chelsea-vel is hírbe hozott edzőzseni nagy dobásra készült ezen az estén.
A másik fél, a Braga tulajdonképpen a Bajnokok Ligája-vigaszágon jutott el a dublini fináléig, igaz, a BL-ben legyőzte többek között az Arsenalt is, tehát egyáltalán nem lehetett egy kézlegyintéssel elintézni. Pláne azok után, hogy a kiscsapat azt a Benficát ütötte el a döntőbe jutástól, amely már-már a nagy összecsapásra készült a Porto ellen. Aztán mégis hoppon maradt, s a Domingos Paciencia által irányított piros-fehérek jutottak el az Európa-liga döntőjébe.
Maga a találkozó aztán közepes színvonalat hozott, no meg a Porto egyértelmű mezőnyfölényét. Ahogyan azt várni lehetett, Hulk és Falcao folyamatos nyomás alatt tartotta a Braga védelmét, helyzeteket is teremtettek Artur kapuja előtt, igaz, jó idei nem találták az utat a hálóig. A 44. percben aztán megtört a jég, Guarín jobb oldali középre adását Falcao kifacsarodott mozdulattal fejelte a jobb felső sarokba (1-0). A Braga csak szenvedett az első félidőben, alig-alig tudott kibontakozni.
A második játékrészben valamivel nyíltabb lett a játék, de egyre inkább látszott, hogy a Porto őrizni kívánja előnyét, éppen ezért már nem erőltette a támadásokat. A Braga támadói pontatlanok voltak és a legnagyobb helyzeteket is elkapkodták, a kétes szituációkban elhamarkodottan döntöttek. Túlzottan siettették a játékot, ez pedig magával hozta, hogy nem voltak képesek igazán megtalálni annak ritmusát. Már a Porto sem akart más, mint megvárni a hármas sípszót. Jobbára tördelt, szakadozott játékot láthattunk az utolsó húsz percben.
A kék-fehérek így is megérdemelten szerezték meg a trófeát, hiszen az egész szezonban ellenállhatatlanul futballoztak az Európa-ligában, rég nem látott élvezetes támadófutballt produkáltak. Villas-Boas pedig ezzel a sikerrel egyértelműen rálépett a mourinhói útra.
PORTO–BRAGA 1-0 (1-0)
Dublin, Aviva-stadion, 51 000 néző. Vezette: Carballo (spanyol).
Porto: Helton – Sapunaru, Rolando, Otamendi, Alvaro Pereira – Hulk, Guarín (Belluschi, 73.), Fernando, Joao Moutinho – Falcao, Varela (J. Rodríguez, 79.). Vezetőedző: André Villas-Boas.
Braga: Artur – Miguel García, Paulao, Alberto Rodríguez (Kaká, sz.), Silvio – Custódio, Hugo Viana (Mossoró, sz.), Vandinho – Alan, Lima (Meyong, 67.), Paulo César. Vezetőedző: Domingos Paciencia.
Gólszerző: Falcao (44.).
