Rossz példaként a Váci utat említette, ahova a metró miatt özönlöttek a fejlesztők, de a városnak nem volt egységes koncepciója, amely meghatározta volna az építés kereteit. A Duna eddig teljesen kimaradt a fejlesztésekből – tett szemrehányást a fejlesztőknek a főpolgármester-helyettes, aki korábban maga is ezen a területen dolgozott.
Bagdy Gábor meghatározta az újabb fejlesztési területeket is. Ezek körébe tartozik a Moszkva (Széll Kálmán) tér környéke, a 4-es metró kelenföldi végállomása, a Városliget, a Ferenciek tere, valamint az 1-es villamos Budára való átvezetése után annak a nyomvonala. A magyar gazdaság fejlődése és az ingatlanfejlesztés kapcsolatát Akar László, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója vázolta a konferencián. „A magyar gazdaság tőkevonzó képessége lassan gyógyuló sebeket kapott” – mondta, és az okok között említette a különadókat, valamint a magán-nyugdíjpénztárak államosítását. A következő két évet azonban – a konvergencia program miatt – nyugodt időszaknak valószínűsítette. A lakásépítés idén éri el a mélypontját 16-17 ezer új lakással, de sokkal több jövőre sem várható – tette hozzá a vezérigazgató. A kereslet az új helyett az újszerű lakásokra helyeződik át, mivel a kínálatban megjelennek a bankok által visszavett lakások.
Az irodapiacról szólva Konthur Adrienne a CB Richard Ellis ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy 10-12 százalékos kihasználatlanság mindig kell, mivel az irodát keresők így kaphatnak választékot. A jelenlegi 20 százalék sok ugyan, de differenciált a hely szerint, így aki összefüggő 2 ezer négyzetméternyi irodát akar bérelni, már most sem számíthat nagy kínálatra. Amíg Észak-Budán 14,9, a Váci úton pedig 15,4 százalék a kihasználatlanság, addig Dél-Budán meghaladja a 25, az agglomerációban pedig a 34 százalékot is. Konthur Adrienne az irodát keresők preferenciái között első helyre sorolta a minőséget, a sorban következők közé sorolta a szolgáltatást, az épület zöld jellegét, és csak ezt követi a bérleti díj.
Az ipari ingatlanokról Czifra Balázs a DTZ ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a teljes kínálat 1,8 millió négyzetméter az első negyedévben 111 ezer négyzetméter volt a bérbeadás. Az üresedési ráta jelenleg 22 százalék. Bevásárló központnak a saját cége az 5 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteket érti – mondta Sipos Melinda a Jones Lang LaSalle helyettes irodavezetője. Ebből 27 darab van a fővárosban, 714 ezer négyzetméter alapterülettel. Idén további hárommal bővül, a terület pedig megközelíti a 800 ezer négyzetmétert. A bevásárlóközpontok közül az idén elkészül a kispesti KÖKI, a közraktáraknál a CET, és a Váci 1 nevű épület, amely korábban a tőzsdének adott otthont – közölte. Egy új bevásárlóközpont csak akkor lehet sikeres, ha egyedi jellege van, és szórakozást is kínál a látogatóknak – tette hozzá az előadó.
(MTI)
Bayer Zsolt: Erről van szó!