A miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány csak az államot újíthatja meg, szervezheti újjá. „Magyarország megújításához az egész nemzet erejére szükség van, ugyanígy, amikor a honvédelem teljes rendszerének s benne az egész honvédségnek a megújításáért dolgozunk, mindenekelőtt fel kell hívnunk a figyelmet, hogy ez nemzeti ügy és ez nemzeti intézmény”– mondta Hende Csaba.
A tárcavezető szerint a Hősök tere a nemzeti emlékezés színtere, rendeltetése szerint azon nagyjainkra emlékezünk ott, akik „végérvényesen és visszavonhatatlanul” hozzátettek valamit ahhoz az „évezredes úthoz”, amelyet a nemzet bejárt. Mint rámutatott: az első világháború „szörnyű kataklizmája”, Európa és a nyugati civilizáció közös „nagy hajótörése” hívta fel a nemzetek figyelmét hőseikre, „azóta emlékezünk mi is – a kommunista diktatúra évtizedeit leszámítva – azokra, akik Magyarországért harcolva vesztették életüket”. A miniszter szavai szerint „emlékeznünk kell a hőseinkre”, akik közé az elmúlt évben újabb négy honvéd került. Ők feladatuk teljesítése közben vesztették életüket – fűzte hozzá.
A rendezvényen jelen volt Schmitt Pál köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, a parlamenti pártok képviselői, magas rangú katonák és katonai attasék. A megemlékezés végén a Hősök terén lévő magyar hősök emlékkövénél – katonai tiszteletadással – elhelyezték a kegyelet koszorúit.
Az Országgyűlés 2001. június 19-én fogadta el a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a magyar hősök emlékünnepéről szóló törvényt. Ennek értelmében minden év májusának utolsó vasárnapján emlékezünk „az elmúlt ezredév magyar hőseire”, akik életüket adták a hazáért. Az emléknap azoknak a névtelen hősöknek állít emléket, akik Szent István óta áldozatot hoztak a hazáért – az 1956-os forradalom idején is.
(MTI)
Elgázolt a vonat egy embert Mosonmagyaróváron