Egyetemről a „vágóhídra”

A spanyol ABC arról írt, hogy egyetemistákkal váltják le a világ második legveszélyesebb városa, Ciudad Juárez korrumpálódott rendőreinek jelentős részét. Az Expresso november után újra hosszú cikket szánt a portugál aranytartalék ügyének, amelyre valakik szemet vetettek.

2011. 05. 11. 16:02
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Abc.es – Spanyolország

A spanyol konzervatív lap mexikói tudósítója igencsak meglepő hírrel szolgált olvasóinak: a városi rendőrség teljes megtisztítására szánta el magát Julián Leyzaola Pérez, aki a világ egyik legveszélyesebb városa, Ciudad Juárez biztonságáért felel. Szerinte a fegyveres testület legalább negyede valamelyik drogkartellnek dolgozik, ezért úgy szabadulna meg tőlük, hogy kétezer diákot toboroz a helyükre, egyenesen az egyetemekről és főiskolákról. Leyzaola már sikeresen működött előző állomáshelyén, a szintén az Egyesült Államok határa mentén fekvő Tijuanában. Most szóvá tette főnökeinek, hogy lerobbant a járőrautók ötöde is.

Genaro García Luna, a szövetségi belbiztonság államtitkára nemcsak helyesli az elképzelést, hanem elmondta, hogy a 2100 új rendőri erőt kiképzik nyomozási és hírszerzési feladatokra úgy, ahogy tavaly javasolta az elnök, Felipe Calderón. A bejelentésre két nappal azután került sor, hogy Mexikó több városában ezrek követelték, hogy az állam vessen véget az erőszaknak, különben polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak. A tiltakozók nemcsak a drogkartelleket tették felelőssé az erőszak elburjánzásáért, hanem a rendvédelmi hatóságokat is. A lap is megjegyezte, hogy 2006. december elseje óta, amikor Calderón hadat üzent a kartelleknek, már körülbelül 40 ezer áldozatot szedtek a gyilkosságok, leszámolások, illetve a kartellek és a fegyveres testületek közötti összecsapások.

Expresso.clix.pt, Jornaldenegocios.pt – Portugália

A portugál Expresso című hetilap hosszan foglalkozott két meg nem nevezett német képviselővel, akik felszólították a portugál kormányt, hogy a maradék aranytartalék eladásával könnyítsen a trojka által a múlt héten megítélt 78 milliárd eurós mentőöv törlesztési feltételein. A múlt héten már a londoni The Times megírta, hogy a német szövetségi parlament két befolyásos tagja egyenesen követelte a portugál kormánytól a jegybank aranytartalékának értékesítését is. A két politikus név szerint a kereszténydemokrata (CDU) párti Norbert Barthle, a Bundestag költségvetési bizottságának szóvivője, illetve Carsten Schneider, akit a hetilap a szociáldemokrata párt (SPD) „árnyékának” nevezett meg. A most már csak 382,5 tonnányi portugál készlet ügye rendszeresen visszatér a portugál politikában, és a hetilap emlékeztette olvasóit, hogy 1974-ben, a Salazar-diktatúra végén még 865,9 tonnára rúgott ez a mennyiség.

Portugália igen előkelő helyen áll az aranytartalékokkal rendelkező országok listáján; 14., megelőzi például Venezuelát (15.) és a 30. helyen álló Görögországot, amely még 111,5 tonnával rendelkezik. Az Expresso elemzője úgy tudja, hogy nemcsak a két megsegített uniós tagállam kapott ilyen ajánlatot, hanem még a spanyolok is (281,6). Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióban a kormányok nem rendelkezhetnek szabadon az aranytartalék felett, amelyet a jegybankok kezelnek. Sőt az aranytartalékot nem is szabad az államadósság kifizetésére fordítani. Daniel Dias, az Illinois Egyetem közgazdászprofesszora meg is jegyezte, hogy a tartalék kapcsán tett képviselői javaslat arról tanúskodik, hogy fogalmuk sincs az arannyal kapcsolatos szabályokról. De elismerte, hogy akkor lehet ilyesmiről szó, ha Portugália visszatérhet a nemzetközi hitelpiacokra és rövid távú finanszírozásra van szüksége, mert így leszoríthatja a kamatokat és olcsóbbá teheti az államadósság törlesztésének költségeit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.