Egyetemről a „vágóhídra”

A spanyol ABC arról írt, hogy egyetemistákkal váltják le a világ második legveszélyesebb városa, Ciudad Juárez korrumpálódott rendőreinek jelentős részét. Az Expresso november után újra hosszú cikket szánt a portugál aranytartalék ügyének, amelyre valakik szemet vetettek.

Abc.es – Spanyolország

A spanyol konzervatív lap mexikói tudósítója igencsak meglepő hírrel szolgált olvasóinak: a városi rendőrség teljes megtisztítására szánta el magát Julián Leyzaola Pérez, aki a világ egyik legveszélyesebb városa, Ciudad Juárez biztonságáért felel. Szerinte a fegyveres testület legalább negyede valamelyik drogkartellnek dolgozik, ezért úgy szabadulna meg tőlük, hogy kétezer diákot toboroz a helyükre, egyenesen az egyetemekről és főiskolákról. Leyzaola már sikeresen működött előző állomáshelyén, a szintén az Egyesült Államok határa mentén fekvő Tijuanában. Most szóvá tette főnökeinek, hogy lerobbant a járőrautók ötöde is.

Genaro García Luna, a szövetségi belbiztonság államtitkára nemcsak helyesli az elképzelést, hanem elmondta, hogy a 2100 új rendőri erőt kiképzik nyomozási és hírszerzési feladatokra úgy, ahogy tavaly javasolta az elnök, Felipe Calderón. A bejelentésre két nappal azután került sor, hogy Mexikó több városában ezrek követelték, hogy az állam vessen véget az erőszaknak, különben polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak. A tiltakozók nemcsak a drogkartelleket tették felelőssé az erőszak elburjánzásáért, hanem a rendvédelmi hatóságokat is. A lap is megjegyezte, hogy 2006. december elseje óta, amikor Calderón hadat üzent a kartelleknek, már körülbelül 40 ezer áldozatot szedtek a gyilkosságok, leszámolások, illetve a kartellek és a fegyveres testületek közötti összecsapások.

Expresso.clix.pt, Jornaldenegocios.pt – Portugália

A portugál Expresso című hetilap hosszan foglalkozott két meg nem nevezett német képviselővel, akik felszólították a portugál kormányt, hogy a maradék aranytartalék eladásával könnyítsen a trojka által a múlt héten megítélt 78 milliárd eurós mentőöv törlesztési feltételein. A múlt héten már a londoni The Times megírta, hogy a német szövetségi parlament két befolyásos tagja egyenesen követelte a portugál kormánytól a jegybank aranytartalékának értékesítését is. A két politikus név szerint a kereszténydemokrata (CDU) párti Norbert Barthle, a Bundestag költségvetési bizottságának szóvivője, illetve Carsten Schneider, akit a hetilap a szociáldemokrata párt (SPD) „árnyékának” nevezett meg. A most már csak 382,5 tonnányi portugál készlet ügye rendszeresen visszatér a portugál politikában, és a hetilap emlékeztette olvasóit, hogy 1974-ben, a Salazar-diktatúra végén még 865,9 tonnára rúgott ez a mennyiség.

Portugália igen előkelő helyen áll az aranytartalékokkal rendelkező országok listáján; 14., megelőzi például Venezuelát (15.) és a 30. helyen álló Görögországot, amely még 111,5 tonnával rendelkezik. Az Expresso elemzője úgy tudja, hogy nemcsak a két megsegített uniós tagállam kapott ilyen ajánlatot, hanem még a spanyolok is (281,6). Az Európai Gazdasági és Monetáris Unióban a kormányok nem rendelkezhetnek szabadon az aranytartalék felett, amelyet a jegybankok kezelnek. Sőt az aranytartalékot nem is szabad az államadósság kifizetésére fordítani. Daniel Dias, az Illinois Egyetem közgazdászprofesszora meg is jegyezte, hogy a tartalék kapcsán tett képviselői javaslat arról tanúskodik, hogy fogalmuk sincs az arannyal kapcsolatos szabályokról. De elismerte, hogy akkor lehet ilyesmiről szó, ha Portugália visszatérhet a nemzetközi hitelpiacokra és rövid távú finanszírozásra van szüksége, mert így leszoríthatja a kamatokat és olcsóbbá teheti az államadósság törlesztésének költségeit.