Jogszabályi kötelezettség szerint nyilvánosságra kell hozni a renitens vállalkozók ellen hozott határozatokat, de a hatóság munkáját hatékonyabbá teszi, hogy megteremtették ennek ellenoldalát, kialakították a pozitív listát is – mondta a főigazgató a sajtótájékoztatón. Három országos témavizsgálati program eredményeként kerülnek vállalkozások a pozitív listára, ezek a szavatossági jótállás, ártájékoztatás és nyári idegenforgalmi vizsgálatok. Olyan területekről van szó, amelyekkel kapcsolatban korábban nagy számban érkeztek fogyasztói panaszok. Azok a vállalkozások, amelyek nem esnek a vizsgálatok alá, de fel szeretnének kerülni a listára, a megyei kormányhivatalok fogyasztóvédelmi felügyelőségeihez nyújthatnak be kérelmet, amelynek alapján átfogó ellenőrzésen esnek át. Amennyiben mindent rendben találnak, és a megelőző egy évben sem volt rájuk fogyasztói panasz, a hatóság kiállítja az igazolásokat, amelyek az üzletekben is kifüggeszthetők, és az NFH honlapján is nyilvánosságra hozzák.
A főigazgató kifejtette, fontos felismerés az a tény, hogy a kis- és középvállalkozások nem szándékosságból követtek el jogsértéseket, hanem azért, mert nem ismerték a jogszabályokat. A készülő fogyasztóvédelmi stratégia eleme, hogy kiszámítható, átlátható, leegyszerűsített jogszabályi környezet legyen a vállalkozók számára – mondta.
A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vezetője felhívta a figyelmet, hogy ősztől akkreditált fogyasztóvédelmi pedagógusképzés kezdődik, mert így már az iskolákba is bekerülnek a fogyasztói ismeretek. Pintér István arról is beszámolt, hogy az EU-tagállamokat érintő 1983 veszélyes termékből Magyarországon 275-öt tudtak kiszűrni – elsősorban gyerekjátékokat és műszaki cikkeket – , a riasztások tekintetében pedig dobogós, harmadik helyen végzett az ország. Utóbbi azt jelenti, hogy Németország 206, Bulgária 192, Magyarország pedig 191 termék riasztását kezdeményezte az európai gyorsinformációs rendszeren.
(MTI)
Lengyelország
Miért rendelték vissza Tuskék a lengyel nagykövetet Budapestről?
