A KSH és az Ecostat gyorsbecslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke a kiigazítás nélküli (nyers) adatok alapján 2,4 százalékkal, a naptári hatás kiszűrésével 2,3 százalékkal növekedett 2011 első negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez az érték a 2010 utolsó negyedévében mért 2,6 százalékos szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés után mindenképpen visszaesést mutat, de ezt bizonyosan akkor lehet majd csak kijelenteni, ha a végleges adatokat is nyilvánosságra hozza a statisztikai hivatal.
Bővülnie kell a belföldi keresletnek
Úgy tűnik, folytatódni fog a gazdaság további gyorsulása, és ennek alapján nem tekinthető irreálisnak a kormányzat által az idei évre várt 3 százalékos növekedés – mondta el az MNO-nak Barcza György, a K&H Bank treasury részlegének vezető elemzője. Véleménye szerint 2011-ben 2,7 százalékos bővülés várható, ami nem sokkal marad el a kormányzati tervektől. Az építőiparban még mindig stagnálás figyelhető meg, míg a beruházások volumene is zuhanást mutat, amelynek kérdéses a hatása – hangsúlyozta Barcza azon felvetésünkre, hogy milyen visszahúzó hatások érhetik még a hazai bővülést. Az elemző arról is beszélt, hogy még mindig nagyon nyomott a belföldi kereslet és a mostani GDP-emelkedés mögött alapvetően az export dinamikus fölfelé ívelése áll. „Hosszú távon a belföldi keresletnek mindenképpen bővülnie kell, hogy tartós legyen a növekedés.”
Németország nem lassít
A magyar mellett több európai ország statisztikai hivatala is pénteken publikálta első gyorsbecsléseit, ezek alapján a német GDP-növekedés a vártnál lényegesen jobb lett, a szezonális kiigazítás nélkül az első negyedévben, éves összehasonlításban 5,2 százalékkal nőtt az Európai Unió legnagyobb gazdasága. Szintén a várakozásoknál lényegesen jobb adat látott napvilágot Romániában (1,6 százalék a 0,2-es várakozással szemben), míg a szlovák (3,5 százalék) és a cseh (2,5 százalék) növekedés kissé haladta meg az előzetesen várt értékeket.
Sok ágazatban még tart a válság
Az exportvállalkozások szemszögéből nézve egyértelműen véget ért a válság, vagy azokban az iparágakban, amelyek az európai konjunktúrát ki tudták használni – vélekedett Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Természetesen vannak szektorok, ahol tovább érezteti a hatását a válság, amit jól mutat, hogy a munkanélküliségi ráta még mindig nagyon magas szinten van, és a most jól prosperáló ágazatok nem tudják fölszívni a korábban elbocsátott tömegeket – tette hozzá. Duronelly úgy látja, a bankszektor túlélte a válságot, de a takarékszövetkezetek nagyon megsínylették az elmúlt éveket.
Negatív hatásokkal járhat a Széll Kálmán-terv
Rövid távon egyértelműen negatív hatásokkal járt majd a növekedésre nézve a Széll Kálmán-terv, mivel jövedelmeket von el a gazdaságból – mondta a szakértő. Vélhetően a fogyasztást fogja majd vissza jelentősen 2012-ben – tette hozzá. A terv alapvetően hosszú távon orvosolná a gazdaság problémáit azáltal, hogy megteremti a stabil költségvetés alapjait, amely egy későbbi nagyobb növekedés ígéretét hordozza magában – mutatott rá a befektetési igazgató. Duronelly szólt arról is, hogy 2,5 százalékos bővülést vár idénre, de ahhoz, hogy ez nagyobb legyen, mindenképpen a kínálati oldal bővítésére lenne szükség. Úgy látja, a korábbi években romlott Magyarország tőkevonzó képessége, és ez a helyzet az elmúlt egy év kormányzati politikája révén sem javult, amely a kínálati oldalra egyáltalán nem gyakorol jó hatást.
(MTI, MNO)
origo.hu
Orbán Viktor: Az Európai Bizottság és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt
