Érdekes dolgok derültek ki Leninről

Lenin származásáról és egyebek mellett életének utolsó szakaszáról érdekes dokumentumokat tár első ízben a közönség elé egy kiállítás, amely a napokban nyílt meg a moszkvai Vörös téren lévő Történelmi Múzeumban.

MNO
2011. 05. 29. 18:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kiállított dokumentumok között szerepel egy levél, amely alátámasztja a hosszú ideje forgalomban lévő híreszteléseket, miszerint Lenin zsidó származású volt. Ez a jelentős antiszemita hagyományokkal bíró Oroszországban, ahol ma is sokan tisztelik az 1917-es forradalom vezérét, komoly megbélyegzést jelenthet. A levelet Anna Uljanova, Lenin legidősebb nővére írta Sztálinnak, és az áll benne, hogy anyai nagyapjuk ukrajnai zsidó volt, aki azért tért át a keresztény hitre, hogy tanulhasson, továbbá hogy elkerülhesse a zsidók számára kötelező letelepedési helyet előíró rendelet hatályát. „Szegény zsidó családból származott (a nagyapa), keresztlevele szerint a zsitomiri Mozesz Blank fia volt” – írta Uljanova az 1924-ben elhunyt Lenin helyére lépő Sztálinnak 1932-ben. Lenin nővére levelében rámutatott: „Vlagyimir Iljics mindig nagy véleménnyel volt a zsidókról, és sajnálom, hogy családunk eredete – amelyet mindig gyanítottam – nem vált ismertté életében”.

Lenin nővére arra kérte Sztálint, hogy tegye közzé a Lenin származásáról szóló adatokat, és ezzel lépjen fel az antiszemitizmus terjedése ellen. Sztálin azonban nem vett tudomást a javaslatról, és utasította Uljanovát, hogy tartsa titokban ezeket az adatokat. A cári Oroszroszágban a zsidók csak egyes vidékeken lakhattak, és ezek a mai Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország, Moldova és Ukrajna területén voltak. A dühöngő antiszemitizmus miatt sok zsidó csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, és néhányan az 1917-es forradalom után a hatalomra jutó kommunista párt vezetői közé kerültek.

A forradalom vezére, Lenin azonban Uljanov néven született 1870-ben, és kizárólag orosznak vallotta magát. A Lenin vezetéknevet 1901-ben, szibériai száműzetése idején vette fel. Hivatalos életrajzában, amelyet unokahúga, Olga Uljanova írt, csak orosz, német és svéd gyökerekről van szó. Lenin életében ugyan kapott némi támogatást a zsidó kultúra, de ez véget ért a harmincas évek elején, amikor Sztálin antiszemita tisztogatásokat rendezett a kommunisták körében, és azt tervezte, hogy a Szovjetunióból minden zsidót a kínai határra, a későbbi Birobidzsánba telepít.

A kiállításon kizárólag a titkosítás alól nemrég felszabadított 111 dokumentum látható, és mind első ízben került a közönség elé. Bemutatnak egy olyan levelet is, amely arról tanúskodik, hogy Lenin az 1922-ben elszenvedett szélütése nyomán olyan állapotban volt, hogy megkérte Sztálint: hozzon neki mérget. Marija Uljanova, Lenin legifjabb húga 1922-ben azt írta: „Nem véletlenül választotta erre Sztálint: tudta, hogy szilárd talajon álló bolsevik, akiben nincs semmiféle szentimentalizmus. Ki más merné kioltani Lenin életét?”

Nem kevésbé morbidak a politikai bizottság tagjai által rajzolt karikatúrák, amelyek szintén a kiállításon tekinthetők meg. Nyikolaj Buharin Sztálint hatalmas, eltúlzott orral, örökös pipájával ábrázolta, és a többi rajz sem túl hízelgő. A kor egyik vezető közgazdásza Trockijt bolygó zsidónak, a pénzügyminisztert pedig furcsa pózban lógva rajzolta meg. Az utóbbi karikatúra alá Sztálin azt írta: „Felakasztani a golyóinál fogva.” Mindkét karikaturistát és a minisztert is 1938-ban letartóztatták, és később kivégezték. A kiállítás július 3-ig tekinthető meg.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.