Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Nyugat-Európában egyre inkább a háborús pszichózis kerül előtérbe: Brüsszeltől egészen Berlinig a kormányok a diplomáciai megoldások helyett a fegyveres erő fejlesztésére és a katonai létszám növelésére koncentrálnak. A kontinens jövőjét már nem a béke keresése határozza meg, hanem az, hogy miként lehet felkészülni egy esetleges fegyveres konfliktusra – számolt be cikkében az Origo.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta azt az ütemezett tervet, amely 2030-ra teljes körű katonai készenlétet tűz ki célul, és a védelempolitikát kiemelt szintre emeli.
Ursula von der Leyen, a testület vezetője ezt a megközelítést a növekvő fenyegetésekre adott elkerülhetetlen válasznak nevezte, hangsúlyozva, hogy Európának számolnia kell egy Oroszországgal kialakuló háborús helyzettel. Korábban lapunk már beszámolt Von der Leyen megosztó fegyverkezési elképzeléseiről. Az Európai Bizottság közös katonai felkészülést sürgető álláspontja felgyorsította a kontinensen zajló folyamatokat, az európai békepárti politikát felváltotta az elrettentés politikája: a katonai infrastruktúra és a sorkatonák létszámának bővítése.
Németország jól mutatja ezt az irányváltást. A CDU/CSU és a szociáldemokraták alkotta koalíció megállapodásra jutott a sorkatonaság egy módosított formában történő visszaállításáról. A 18 éves fiatalokra kötelező kérdőív és katonai alkalmassági vizsgálat vár. A német védelmi minisztérium szerint ennek célja annak feltérképezése, hogy kik lennének mozgósíthatók egy esetleges háború során.
Franciaország szintén a katonai szolgálat visszavezetése mellett döntött, ugyanakkor egyelőre önkéntes alapon. Párizs kampányt indít, amelynek célja több ezer fiatal bevonása egy új, tíz hónapos nemzeti katonai szolgálatba. A novemberben Emmanuel Macron által ismertetett program a 18–25 éves korosztályt célozza, akik – Fabien Mandon megfogalmazása szerint – részt kívánnak venni a nemzet ellenálló képességének erősítésében ebben a bizonytalan környezetben.
Ausztria szintén vizsgálja a sorkatonai rendszer átalakítását.
A Klaudia Tanner által felállított bizottság hamarosan javaslatot tesz. A 23 fős testület több modellt is elemzett, köztük egy 8+2 rendszert, amely nyolc hónap szolgálatot, majd több év alatt két hónap kötelező gyakorlatot tartalmazna, illetve egy másik verziót, amely a hat hónapos alapkiképzést további képzéssel egészítené ki.
Az Egyesült Királyságban is változtatásokat jelentettek be.
Egy törvénytervezet szerint a tartalékos és nyugállományú katonák mozgósíthatósági korhatárát 55-ről 65 évre emelnék. A háttérben az áll, hogy a brit hadsereg létszáma alig haladja meg a 70 ezret, ami kétszáz éve nem látottan alacsony. Al Carns szerint a háború már Európa kapujában áll.
Ha Finnországnak valaha orosz agresszióval kellene szembenéznie, Janne Ahtoniemi tisztában lenne a feladatával. Azonnal cselekedne – de nem a harctéren. Az S Group kockázatkezelési vezetőjeként az lenne a feladata, hogy biztosítsa a lakosság folyamatos élelmiszer-ellátását válság idején.
A finn modell nem kizárólag a hadseregre épül.
Egy esetleges támadás – akár katonai invázió, akár nagyszabású kibertámadás – esetén a kritikus infrastruktúrát működtető vállalatok azonnal életbe léptetik részletes vészforgatókönyveiket. Az S Group feladata ilyenkor az lenne, hogy a mintegy 5,6 milliós ország ellátása zavartalan maradjon. Hasonló tervek léteznek a védelmi iparban, a közlekedésben és a kiberbiztonság területén is, és ezek nemcsak háború, hanem természeti katasztrófák, ellátási zavarok vagy pénzügyi támadások esetére is vonatkoznak.
Finnország erős ellátásbiztonsága évtizedek következetes felkészülésén és képzésén alapul
– fogalmazott Ahtoniemi.
A finn megközelítés hosszú múltra tekint vissza. Finnország, Svédország, Norvégia és Dánia évtizedek óta a totális védelem stratégiáját alkalmazza, amely a katonai és civil szféra szoros együttműködésére épül. Az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után Finnország tovább erősítette ezt a rendszert, és szélesebb körben vonta be az üzleti szereplőket. Az új irányt „átfogó biztonságként” definiálják, amelyet A társadalom biztonsági stratégiája című dokumentumban rögzítettek.
A rendszer alapja, hogy a kulcsfontosságú vállalatok szorosan együttműködnek a hatóságokkal és a kormányzattal.
A finn modell fontos eleme, hogy az állampolgárok is aktív szerepet kapnak.
A skandináv országokban a nők önként jelentkezhetnek katonai szolgálatra, de kötelező sorkatonaság eddig csak Norvégiában és Svédországban volt számukra. 2026-tól azonban Dániában a szolgálat időtartama négy hónapról tizenegy hónapra nő, és a nőkre is kiterjesztik.
2026 elején mintegy 1200 ember kapott értesítést arról, hogy két hónapos katonai szolgálatra kell bevonulnia. Horvátország ezzel 18 év elteltével ismét bevezeti a kötelező sorkatonaságot, ami azt mutatja, hogy Európa egyre inkább háborús működésre áll át. 2008-ban még az volt a cél, hogy a kötelező szolgálat megszüntetésével egy professzionálisabb hadsereget hozzanak létre, azonban az ukrajnai háború hatása az országot is elérte. A vezetésnek szembe kellett néznie azzal a ténnyel, hogy mindössze 15 ezer aktív katonára támaszkodhatnak.
A döntés ellen a fiatalok tiltakoztak.
A vonatkozó törvényt a parlament tavaly októberben nagy többséggel fogadta el: 84 igen és mindössze 11 nem szavazattal. Az intézkedés egy tágabb folyamat része, mivel az elmúlt időszakban több, korábban Jugoszláviához tartozó balkáni állam is napirendre tűzte a sorkatonaság kérdését.
Az új szabályozás értelmében a nők számára a katonai részvétel továbbra is önkéntes marad, míg a férfiaknak kötelező kitölteniük egy kérdőívet, amelyet a hatóságok ellenőrizhetnek. Januártól új szakasz kezdődött a német haderő toborzásában: minden 18 éves férfi köteles kitölteni a Bundeswehr által kiküldött kérdéssort, és szükség esetén orvosi vizsgálaton is meg kell jelennie. Ez az eljárás a fiatalok átfogó felmérését szolgálja, ami komoly vitákat váltott ki Németországban.
A Bundestag jóváhagyta az új, önkéntes katonai szolgálati rendszert, amelynek célja a német hadsereg létszámának számottevő növelése.
A tervek alapján a Bundeswehr jelenlegi, nagyjából 183 ezres állományát 2035-re 255–270 ezer főre emelnék. Ennek alapját egy januárban bevezetett új besorozási rendszer adja, amely minden 2008-ban született férfit érint. Számukra a kérdőív kötelező, míg a nők esetében a kérdőív kitöltése és az orvosi vizsgálat egyaránt önkéntes marad. A Bundeswehr a kérdőíves és egészségügyi szűrési rendszert arra használja, hogy részletes képet kapjon a potenciális jelentkezőkről, felmérje fizikai és mentális állapotukat, valamint hogy hol vethetők be a leghatékonyabban.
A kérdések nemcsak az alkalmasságra vonatkoznak, hanem arra is, hogy ki mennyire áll rendelkezésre, milyen készségekkel bír és mennyiben felel meg a hadsereg aktuális elvárásainak. A kérdőív svéd mintán alapul, de annál rövidebb, és néhány perc alatt kitölthető. A kitöltőknek személyes adatokat, elérhetőségeket, családi állapotot és állampolgárságot kell megadniuk, továbbá válaszolniuk kell az iskolai végzettségükre és egyéb képesítéseikre vonatkozó kérdésekre is.
A német fiatalok világossá tették álláspontjukat: ellenzik a kormány új sorkatonasági terveit, amelyek egyre inkább megosztják a társadalmat. Országszerte diákok ezrei maradtak távol az iskolából, hogy tüntetéseken vegyenek részt. Az „iskolai sztrájk a hadkötelezettség ellen” elnevezésű megmozdulás jelentős társadalmi támogatottságot élvez, amit az is jelez, hogy több tartományban a hatóságok figyelmeztették a diákokat az iskolalátogatási kötelezettség betartására.
Az új hadkötelezettségi szabályozás egyre nagyobb vitákat vált ki Németországban, és sokan úgy látják, hogy ez a háborús felkészülés új szintjét jelenti. Az előírások szerint a 17 és 45 év közötti férfiaknak előre jelezniük kell, ha három hónapnál hosszabb időre külföldre utaznának, és ehhez engedélyt kell kérniük a Bundeswehr illetékes szerveitől. A január 1-jén életbe lépett törvény egy eddig kevésbé ismert rendelkezése került most a figyelem középpontjába, miután a médiában is beszámoltak róla.
Emmanuel Macron francia elnök jelentős irányváltást jelentett be a biztonságpolitika területén a Francia-Alpokban fekvő varces-i katonai bázison. Bejelentése szerint Franciaország – amely az Európai Unió egyetlen atomfegyverrel rendelkező, globális hatósugarú katonai hatalma – csaknem harminc év után ismét bevezeti a nemzeti katonai szolgálatot. A program egyelőre önkéntes, tíz hónapos időtartamú, és férfiak valamint nők számára egyaránt elérhető, ugyanakkor illeszkedik Macron háborúpárti politikai irányvonalába.
A francia vezérkari főnök nyíltan beszélt arról, hogy a társadalomnak fel kell készülnie arra, hogy szeretteiket is elveszíthetik egy háborúban.
Mozgósításra van szükség: a nemzet mozgósítására, hogy megvédhesse önmagát
– fogalmazott drámai hangvételben a francia elnök.
A NATO főtitkára úgy véli, hogy Európa egy újabb nagyszabású háború lehetőségével nézhet szembe, amely a korábbi generációk által átélt konfliktusokhoz hasonlítható. Rutte hangsúlyozta: hivatalba lépésekor figyelmeztetett arra, hogy az Ukrajnában zajló események idővel más szövetséges országokra is kihatással lehetnek, ezért szükséges a háborús szemléletre való átállás.
A brüsszeli terv készen van, és Magyarországot is háborúba sodorná. Ennek egyetlen akadálya a magyar nemzeti kormány, ami tud és akar is nemet mondani a brüsszeli háborús és migrációs tervekre. A Fidesz a biztos választás!
– írta közösségimédia-felületén a miniszterelnök.
Hangfelvétel érkezett a Patriótához Magyar Péterről, amelyből kiderült: a legfontosabb kérdésben veri át a magyarokat. „G…ci nagy háború lesz” – mondja Tisza Párt elnöke a hangfelvételen.
Bohár Dániel a Patrióta videójában felhívta a figyelmet: a Tisza Párt elnöke valójában pontosan jól tudja, mekkora veszély az ukrán háború.
Magyar Péter pontosan tudja, mire készülnek Brüsszelben, de a nyilvánosság előtt tagadja.
A nyilvánosság előtt az ukrán háborút riogatásnak nevezi, a magyar emberek előtt lehazudja a háború veszélyét és lehazudja a háborúpárti brüsszeli politikusok okozta veszélyt. Szándékosan megtéveszti a magyarokat az ukrán háború kapcsán, hogy elterelje a figyelmet a veszélyről.
Borítókép: Antonio Costa, Volodimir Zelenszkij és Ursula von der Leyen (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Petőfi üzen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Magyar Péter g...ci nagy lebukása
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!