„Lehetetlen nem észrevenni a hasonlóságokat az észak-afrikai térség fejleményei és a közép- és kelet-európai térségben 20-21 évvel ezelőtt lejátszódott változások között” – jelentette ki. – Tapasztalataink átadása közös feladatunk, amely jelentős hozzájárulás lesz az Európai Unió déli szomszédsági politikájához.” Ezek az országok az átalakulás után kétségkívül másmilyenek lesznek, mint a nyugat- vagy észak-európai társadalmak – folytatta. Nem lehet kívülről rájuk kényszeríteni mintákat és modelleket, maguknak kell megtalálniuk a hagyományaiknak, társadalmi viszonyaiknak és politikai szokásaiknak megfelelő kormányzati formát. Biztató látni, hogy a változásokból kibontakozó politikai erők többsége valódi demokráciát szeretne – hangsúlyozta. Az észak-afrikai tömegmozgalmak fő mozgatórugója az a vágy volt, hogy az emberek életviszonyai javuljanak. A szegénység Európában is destabilizáló tényező – mondta. Hasonló megfontolásokból tekinti a magyar elnökség egyik legfontosabb feladatának az unió hatékony és életképes romastratégiájának kialakítását – tette hozzá. A szociális intézkedéseken túl azonban az előítéletek határozott elutasítására és egy támogató kulturális és oktatási környezetre is szükség van – jelentette ki.
Schmitt Pál részletesen szólt az EU keleti partnerségi programjáról is, mint a magyar és lengyel elnökség közös prioritásáról, amely szavai szerint a legfontosabb eszköz az unió keleti szomszédainak támogatásában. „A partnerség olyan európai értékek megosztásáról szól, mint a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem és a demokratikus normák tiszteletben tartása” – mondta a magyar államfő. Európa újraegyesülése csak a nyugat-balkáni országok integrációjával válhat teljessé – vélekedett. Ezért világos távlatokat kell adni az EU-hoz csatlakozni kívánó országoknak.
Schmitt Pál kitért Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnok elfogására is, amely szavai szerint könnyebbé teszi Szerbia európai integrációját. Magyarország EU-elnökként, de olyan uniós tagországként is, amely szomszédos Kelet-Európával, szoros figyelemmel kíséri a térség politikai folyamatait – jelentette ki. Beszélt Ukrajnáról, Moldováról és Fehéroroszországról és a visegrádi csoportról, amely szavai szerint nagyban hozzájárult a tagállamok európai integrációjához. „Ezért felelősséget érzünk azért, hogy támogassuk azokat az országokat, amelyek a tekintélyelvű rezsimektől a demokráciához vezető átmenet útjára léptek – mondta. Végül leszögezte: Közép- és Kelet-Európa történelmi és kulturális közösség, amelyet hosszú időn át adminisztratív és gazdasági határok és korlátok osztottak meg. Az elmúlt években hatalmas előrelépés történt ezek lebontásában, de a térség még mindig megosztott, mind a jólétet, mind pedig a politikai viszonyokat illetően. „Törekedjünk továbbra is arra, hogy országaink egy erős, szabad és virágzó Európában egyesüljenek” – fejezte be beszédét Schmitt Pál.
A magyar államfő beszédét követően továbbutazott Rómába, ahol péntek este Orbán Viktor miniszterelnökkel együtt, XVI. Benedek pápa társaságában részt vesz a Liszt Ferenc-emlékkoncerten a Vatikánban.
(MTI)
