A Nézőpont Intézet által a magyar EU-elnökségről szervezett beszélgetésen az „európlusz” megállapodás és az uniós tagállamokban alkalmazandó egységes adókulcsok kérdésében úgy fogalmazott: Magyarország nem mond le egy olyan lehetőségről, amellyel a külföldi befektetők szemében növelheti vonzerejét. „A versenyben hiszünk” – tette hozzá.
Magyarországnak az a legfontosabb nemzeti érdeke az unióban, hogy megvalósítsa az elnökségi programját, mivel az abban foglalt célkitűzések az EU-nak és Magyarországnak egyaránt fontosak – mondta Martonyi János. A tárcavezető a közös energiapolitika, a roma keretstratégia és a gazdasági jogszabálycsomag ügyében elért előrelépést emelte ki a fél év eddigi lényeges eredményeiként.
Jelentős áttörés, hogy a tagállamok megállapodtak, 2014-re létrejön az integrált, egységes energiapiac, ez Magyarországnak és az uniónak is lényeges – hangsúlyozta a külügyi tárca vezetője. Ugyancsak óriási eredmény, hogy az EU elismerte, a romaintegráció „összeurópai kérdés”, még ha a körülmények eltérők is a tagállamokban – mutatott rá. Az uniós roma keretstratégia a magyar elnökség által hirdetett emberi tényezőt jeleníti meg – tette hozzá.
Azt mondta, az európai gazdaság stabilitásának megteremtésében és az euró védelmében is jelentős lépéseket tettek. A márciusban bejelentett európlusz paktum (korábban versenyképességi megállapodás) és az uniós tagállamokban alkalmazandó egységes adókulcsok kérdésében úgy fogalmazott, Magyarország nem mond le arról a lehetőségről, amellyel a külföldi befektetők szemében növelheti vonzerejét. „A versenyben hiszünk” – tette hozzá.
Azzal összefüggésben, hogy az előzetes tervekkel ellentétben Románia és Bulgária még nem lett a schengeni övezet része, kifejtette, egyes tagállamok olyan kritériumok teljesítését is elvárják a belépésre váró két országtól, amelyek nem részei a szűkebb értelemben vett feltételeknek. A következő lépés ezért, hogy a tagállamok egyhangúlag elismerjék, Románia és Bulgária megfelelt az övezethez csatlakozás technikai feltételeinek – tette hozzá. A határellenőrzés megszűnésének a magyar–román határon igen nagy jelentősége lenne – mondta.
Hangsúlyozta, a belső határellenőrzéstől mentes schengeni rendszer az egyik legnagyobb vívmánya az uniónak, ezért mindenképpen fenn kell tartani. Minden rendszernek lehetnek problémái, ezeket fel kell deríteni és meg kell oldani – emelte ki. Martonyi János a horvát csatlakozási tárgyalásokkal összefüggésben azt mondta, a következő hetekben eldől, sikerül-e lezárni a hátralévő fejezeteket a magyar elnökség idején. Erre a lépésre „belátható időn belül” sor kerül – közölte.
A líbiai helyzetről szólva kifejtette: a tripoli magyar nagykövetség fenntartását önként vállalták, az ott dolgozó diplomaták nem is akarnak eljönni onnan. „Addig maradunk, ameddig szükség van ránk” – jelentette ki. A tárcavezető véleménye szerint ez a helyzet is bebizonyította, hogy „ahol baj van, ott mégiscsak az EU-tól várják és kapják a segítséget”.
Az elnökség tanulási folyamat, ez idő alatt megismertetheti magát Magyarország az unióban – mondta Martonyi János. Kérdéses, hogy mikor lesznek a 2004–2007-ben csatlakozott tagállamok valóban egyenrangúak a régiekkel, utóbbiak ugyanis jelenleg is azt érzékeltetik, hogy jobban ismerik az uniót, és tartanak az új tagállamok elnökségeitől – mutatott rá. Hangsúlyozta: éppen ezért be kell bizonyítani, hogy alaptalanok az aggodalmaik, és a magyar elnökség eddig nagyon sok elismerést kapott a szakmai munkájáért.
„Közép-Európa működik” – jelentette ki, rámutatva, sok kérdésben – például a kohéziós, az energia-, az agrárpolitika, továbbá a horvát csatlakozás ügyében – egységes a régió országainak álláspontja, ezáltal pedig egyre inkább egyenrangúvá válnak a többi tagállammal, javítják helyzetüket az unióban. Nem az egymás közötti vitákkal kell felhívni a figyelmet magukra – hangsúlyozta.
A miniszter szerint az unióban alapvetően négy embernek van meghatározó szerepe: az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuy-nek, az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosónak, az Európai Parlament elnökének, Jerzy Buzeknek és a soros elnökséget adó tagállam miniszterelnökének. Ugyan az elnökséget betöltő ország kormányfőjének feladatait a lisszaboni szerződés és a többi jogszabály nem rendezi világosan, rendkívül jelentős, alapvetően politikai szerepe van – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: éppen ezért rendszeresek az egyeztetések Orbán Viktor miniszterelnök és az EU vezetői között.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor nyerte a szerdai vitát az Európai Parlamentben az elemző szerint
