Varga Géza (Jobbik) azt kérdezte, kapnak-e a fagykárt szenvedett gazdák százszázalékos kártérítést. A kárenyhítési alap forrásai nem lesznek elegendőek, s kérte a kormányt, ne azzal a propagandakommunikációval igyekezze kifizetni a gazdákat, hogy „tessék az alapba befizetéseiket gyorsan rendezni”, és azt ugyanannyival egészítik ki. Át kell gondolni, hogy a jelenlegi rendszer megfelelő keretet biztosít-e – mondta, hozzátéve: szerinte nem.
Ángyán József államtitkár kiemelte: a megyei képviselők és kormányhivatalok szakemberei azonnal a helyszínre utaztak, és felmérték a károkat. Kártérítést, enyhítést akkor tudnak fizetni, ha látják, hol, mekkora a kár, van-e olyan terület, ahol százszázalékos a veszteség. Jelezte, tájékoztatták a Fidesz-frakciót a kormány intézkedéseiről. Nem fogják cserbenhagyni a gazdákat – jelentette ki.
Cséfalvay: Cserbenhagyott országot vettünk át
Az LMP-s Scheiring Gábor azt mondta, „az értelmetlen egykulcsos adó” az állampolgárok megélhetési biztonsága elleni példátlan támadássá változott. Elismerte, a szocialistáktól romhalmazt vett át a jelenlegi kabinet. Az a Fidesz felelőssége – folytatta –, hogy azóta is lefelé haladunk a lejtőn. A közbiztonság helyzete romlott, a kormány nem osztja, hanem kapja a pofonokat, cserbenhagyták a vidéket, ahol iskolákat zárnak be, illetve az alkalmazottakat azzal, hogy eltörölnék a hét végi és túlórapótlékot – mondta. „Lövésük sincs, merre van előre” – fogalmazott.
Cséfalvay Zoltán államtitkár azt mondta, hogy egy cserbenhagyott országot vettek át, amely romhalmaz volt. Konszolidálták az államháztartást, az 2012-végéig stabil a válságadóknak köszönhetően; a piacok is úgy ítélik meg, stabilitást hoztak az intézkedések – értékelte. Mint mondta, kicsi, jóval hatékonyabb államot szeretnének megteremteni, a Széll Kálmán–terv erről szól. Szerinte a képviselő félinformációkra hagyatkozva fogalmazta meg felvetéseit.
Már cáfolták az igaztalan állításokat
Hiller István (MSZP) szerint teljes a bizonytalanság, értetlenség és káosz a felsőoktatásban. Felidézte, hogy az államtitkárság tavaly novemberben tette közzé a felsőoktatási koncepciót, ennek fogadtatása egyértelműen elutasító volt, ellene kormánypárti sorokban is szót emeltek. Néhány hét alatt elkészült egy újabb variáns, mindenféle háttérszámítások nélkül, amit Orbán Viktor „süvítve vágott ki” a kormányülésről – mondta, hozzátéve: jól tette. Az újabb variáció szétverné a Corvinust, megszűnne az egyetemi szintű oktatás Győrben, a főiskolai Szolnokon; ez így nem építkezés, hanem rombolás – fogalmazott a volt miniszter.
Hoffmann Rózsa államtitkár azt mondta, hogy ezeket az igaztalan állításokat már háromszor megcáfolta. Az elmúlt nyolc év kormányzásáról kiemelte: az oktatás színvonala évről évre romlott, nincs egyetlen intézmény sem, amely a nemzetközi élvonalhoz tartozna. Az állam szerepe tisztázatlan, a források elosztása egyenetlen, vannak olyan szakok, amelyeket több mint harminc helyen oktatnak. Erre van szüksége a felsőoktatásnak? – kérdezte. Nem felel meg a valóságnak, hogy kidobták javaslatukat az ablakon – jegyezte meg. Mint mondta, új szempontok merültek fel, s minden rektorral személyesen ő maga egyeztet.
KDNP: kevés az egy orvosra jutó nővér
Nagy Kálmán az ápolók nemzetközi napja kapcsán azt mondta, hogy a betegellátást végzők száma az elmúlt években egyre fogyott, az egy orvosra jutó nővérek száma is rendkívül alacsony. A nővéreket – tette hozzá – munkában kell tartani, számukat, jövedelmüket növelni kell. Szócska Miklós államtitkár elmondta: az ápolók képzési rendszerét megújították. Jelezte: dolgoznak az életpályamodellen, intenzív munka zajlik a szakdolgozókkal közösen.
Rogán: Korábban kellett volna törvényt alkotni
Rogán Antal – felidézve a 2008-ban és 2009-ben és tavaly kifizetett, elfogadhatatlanul magas végkielégítéseket – azt mondta, hogy akkor kellett volna törvényt alkotni ezek megadóztatásról, a hatalmon lévők azonban a kifizetésekben és nem a megadóztatásban voltak érdekeltek. A mostani törvény olyan normát rögzít, ami a jövőben lehetetlenné teszi a pofátlan végkielégítések gyakorlatát – szögezte le.
Kitért arra is, hogy még nyári szünet előtt benyújtják azt javaslatot, amely 2012-ben az állami támogatások kifizetését ahhoz köti, hogy az adott vállalkozás az átlagkeresetűeknél végrehajtotta-e azt a béremelést, amiről az OÉT-ben megállapodás született. Egy másik javaslat szerint az átlagkereset alattiak béremelésekor a cégek tb-támogatásban részesülnek. Az egyeztetéseket jövő héten elkezdik. Kérik a kormánytól, hogy júniusban nyújtsa be a devizahiteleseken segítő javaslatokat – tette hozzá, fontosnak tartva, hogy a törlesztési árfolyam korlátozása, az eszközkezelő szociálisalapú működtetése és az árverezési korlátozás szerepeljen a megállapodásban.
Cséfalvay szerint a különadó kapcsán normát kell teremteni, s üdvözölte a jogszabályjavaslatot. Beszélt arról, hogy a bérek növekedését figyelemmel kell kísérni, ez akkor jó a gazdaságban, ha a teljesítménynövekedéshez kapcsolódik. Kitért arra, hogy a devizaadósok ügyében jelenleg is zajlanak a tárgyalások a bankszövetséggel.
(MTI)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
