Még sikeresnek lenni is deprimáló egy olyan országban, ahol az alapvető közszolgáltatások letéteményesei, akár az egészségügy, akár az oktatás és a kultúra munkásai elkeseredett, szakmai tudásuk folyamatos leértékelését megélni kénytelen emberek. Márpedig a mai Magyarországon ez a helyzet: a kilátástalanság már nemcsak az úgynevezett alant élők „privilégiuma”. Elérte a kvalifikált rétegeket, a hosszú gyakorlattal és nélkülözhetetlen tudással rendelkező szakapparátusok jórészét.
A Fidesz támogatottságának rohamos visszaesése ebből a mind általánosabb életérzésből következik. Erősödő és egyre spontánabb tiltakozó megmozdulásoknak, a civilszféra eszmélésének tanúi vagyunk – és ha ezek a tudatos társadalmi artikulációk egybekapcsolódnak a mélyben élők elkeseredettségével, akkor nem várt gyorsasággal söpörhetik el azt a tehetségtelen rendszert, amely a „nemzeti együttműködés” hamis szólamával teszi tönkre az országot.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszava, 2011. május 14.)
Pszichopata, bohóc, egy múló pillanat: ez az utca emberének véleménye Magyar Péterről - videó