Privatizációt és adóemelést tervez a görög kormány

Privatizációból és újabb adóemelésekből akar pénzhez jutni a görög kormány. Az IMF megfenyegette az országot, hogy felfüggesztik a 110 milliárd dolláros hitel folyósítását, ha az athéni kormány nem dönt az eddiginél szigorúbb intézkedésekről. A kormány azonban nem tudott megegyezni az ellenzékkel a megszorításokról.

MNO
2011. 05. 29. 16:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kényszerpályán van Görögország: annyira eladósodtak, hogy elkerülhetetlenek az eddiginél is szigorúbb megszorítások. Az öt legnagyobb görög párt a hét végén vitázott a megszorítócsomagról, de nem jutottak egyezségre. A kormány tovább emelné az áfát és csökkentené a közalkalmazotti béreket. Eladnák az állami telefontársaságot, a vízszolgáltatót, az ország legnagyobb bankját, a legforgalmasabb kikötőket és száznál is több kormányzati épületet.

Akár lesz egyetértés a döntésben, akár nem, elkerülhetetlenné vált a program megvalósítása. Nehéz és fájdalmas lépésekről van szó, de ezek elkerülhetetlenek, hogy kikerüljünk a hitelválságból – mondta Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök kanadai kollégájának. A szocialista kormányfő a külföldi befektetőket arra próbálja biztatni, hogy görög állampapírokat vegyenek. Athénban a kötvényeladásokból fedezik a hiányt. Csakhogy rekordmagas kamatot, kétéves lejáratra 25 százalékot kell fizetniük ahhoz, hogy legyen kereslet. Az IMF pedig nem örül annak, hogy a görögök erre költik a helyreállításhoz kapott 110 milliárd dollárt.

Hiába fogadtak el a görögök sok reformot, azok nem léptek életbe, és az adóbevételek is alig nőttek. Az államadósság ezért tovább nőtt a reformok óta. Görögország már a teljes nemzeti össztermék 142 százalékával tartozik külföldön, a korábbi 115 százalék helyett. A tüntetések pedig állandósultak. Athénban legutóbb pénteken követelték tízezrek a kormány távozását.

„Rossz bankok” létrehozását tervezik

Görögország spanyol mintára egy „rossz bank” létrehozását tervezi privatizációra szánt pénzintézetei könyveinek megtisztítása és könnyebb értékesíthetővé tétele érdekében – írja a To Vima görög lap vasárnapi száma. Az elképzelés szerint az úgynevezett rossz bank venné át privatizálandó pénzintézetek, például a Savings Post Bank portfóliójából a görög államkötvényeket, csökkentve ezáltal az értékesítésre kerülő pénzintézetek kockázatát a potenciális befektetők szemében.

A hét spanyol takarékpénztár (caja) összevonásával létrehozott Bankia az elmúlt hónapban jelentette be egy hasonló „rossz bank” létrehozásának tervét saját tőzsdére menetelének megkönnyítése érdekében. „A pénzügyminisztérium vizsgálja a problémás spanyol takarékpénztárak példája alapján kidolgozott megoldás alkalmazására tett javaslatokat” – írja a görög lap forrás megnevezése nélkül.

Számítások szerint görögországi bankok mintegy ötvenmilliárd euró értékben tartanak portfolióikban görög államkötvényeket. A kötvényeket a görög adósságválság kitörése óta jóval névértékük alatt jegyzik, és az adósság átrendezése esetén értékük még tovább eshet.

„Riasztó” megállapítások

A Spiegel szerint az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Athénban tartózkodó képviselőiből álló „trojka” által a pénzügyi segélycsomag feltételeinek teljesítéséről folytatott vizsgálatának zárójelentése komoly hiányosságokat állapított meg. A lap megfogalmazása szerint a jelentés „riasztó” megállapításokat tartalmaz.

A Spiegel forrás megnevezése nélkül azt állítja, hogy Athén a tavaly odaítélt 110 milliárd eurós EU–IMF-segélycsomag minden költségvetési feltételében elmaradt ígéretének teljesítésétől. Az egyelőre még nem teljesen világos, hogy milyen következményei lehetnek a trojka által kiállított rossz bizonyítványnak a segélycsomag következő hitelrészletének kifizetésére.

Az IMF a héten csütörtökön szólította fel Görögországot pénzügyeinek rendbetételére és politikájának szigorítására a segélycsomag újabb részleteinek fejében, valamint „biztosítékokat” is kért Athéntől törlesztéseinek teljesítésére. „A következő részlet kifizetéséről a trojka jelentésének ismeretében döntünk” – idézi a Spiegel magazin Olly Rehn uniós pénzügyi biztost. „A helyzet komoly” – tette hozzá a biztos, hangsúlyozva, hogy az EU is ugyanazokat a kifizetési feltételeket támasztja, mint az IMF.

Jean-Claude Juncker az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa az Eurogroup elnöke, luxemburgi miniszterelnök a héten korábban kijelentette, hogy amennyiben az IMF nem fizeti ki a görög segélycsomag következő hárommilliárd eurós részletét, azt az euróövezeti hitelező országoknak kell magukra vállalniuk. Ugyanakkor Jeórjiosz Papakonsztantinu pénzügyminiszter annak a meggyőződésének adott hangot egy görög tévécsatornának adott interjúban, hogy nem lesznek problémák a részlet átutalásával.

Az IMF vasárnap cáfolta a Spiegel lap értesülését a trojka jelentésének elkészültéről. „A tárgyalások a görög hatóságokkal folyamatban vannak, jól haladnak, és várhatóan rövidesen lezárulnak” – írja az IMF közleménye, amit az EKB juttatott el e-mailben a Dow Jones Newswires hírügynökségnek azzal a megjegyzéssel, hogy nincs mit hozzátennie annak tartalmához. A hét végén Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter is cáfolta, hogy a trojka jelentése elkészült volna: az állítás „minden valós alapot nélkülöz” – fogalmazott. Elmondása szerint a szakértők a hét végén is folytatják a munkát.

(hírTV, MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.