„Senki sem felesleges” – Átadták a Stephanus-díjakat + Képriport

Átadták a Stephanus-díjakat a német Marx Reinhard bíborosnak és Hárs Ernő költő-műfordítónak kedden Budapesten; a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány díját Erdő Péter bíboros, a társulat fővédője és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, az alapítvány elnöke nyújtotta át.

Az elismeréseket először 1993-ban adták át, azóta minden évben kiosztják teológia és irodalom kategóriában. Az alapító okirat szerint a díjazottak olyan szerzők, akik magyar nyelven megjelent műveikben, publikációikban az egyetemes keresztény kultúra értékrendjét közvetítik.

Csaba László akadémikus, a Közép-európai Egyetem (CEU) professzora laudációjában kiemelte: Marx Reinhardot 1979-ben szentelték pappá, teológiai doktorátusát 1989-ben szerezte, 1996-ban szentelték püspökké, ugyanabban az évben lett egyetemi tanár a padernborni egyetemen, majd a társadalomtudomány professzora lett. XVI. Benedek pápa 2007-ben München és Freising érsekévé nevezte ki, majd 2010-ben a katolikus egyházfő bíborossá kreálta. Mint mondta, Marx Reinhard a jóléti állam helyzetéről is írt, egyik legismertebb munkája pedig a Tőke című könyve, amely Németországban élénk vitát váltott ki, „Magyarországon pedig nagy a csend körülötte”. Az akadémikus megjegyezte: ebben a könyvben „láthatjuk a különbséget a gazdaság technokrata és keresztény felfogása között” – utóbbi az embert állítja középpontba.

A könyv felhívja a figyelmet arra, hogy „magántulajdon nélkül nem megy, (…) e nélkül nincs szabad gazdaság”, és társadalmi, szociális felelősséget kell vállalnia a magántulajdonosnak, azaz a vállalkozónak – fogalmazott. A könyv azt is szorgalmazza, hogy „munkatársnak és nem bérköltségnek kell tekinteni” a dolgozókat. A könyv leírja, hogy veszéllyel jár az államnak való kiszolgáltatottság és a függőség a munkanélküli segélytől. A kötetben megjelenik az is, hogy tevékeny életre, nem a tétlenségre kell késztetni az embereket – tette hozzá.

Senki sem felesleges

Marx Reinhard elmondta: jelenleg politikai, társadalmi és szociális kérdésekkel foglalkozik a német püspöki konferencia keretein belül. Az egyházi szociális tanítás lényege: senki sem felesleges – idézte XVI. Benedek első pápai prédikációját, hozzátéve: már a Biblia első oldalán olvasható, hogy minden egyes ember Isten képmása. A bíboros hangsúlyozta: a társadalomnak a felelős szabadságra kell épülnie, a szabadságnak pedig együtt kell járnia a társadalmi felelősségvállalással.

Szetmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke Hárs Ernőről szóló méltatásában közölte: „soha nem akart mások elé tolakodni, tette a dolgát”, verseket írt, és fordította a szépirodalmi műveket. Számvetéses verseiben nincs bírálat, csupán rezignáltan összegzi a múltat – összegezte munkásságát. Utalt arra, hogy Hárs Ernő 1938–39-ben ösztöndíjasként Párizsban és Berlinben tanult. Budapest ostromakor megsebesült, 1945–1976 között pedig a Földművelésügyi Minisztériumban és a Külügyminisztériumban dolgozott, viszont az állampártba soha nem lépett be. Az 1970-es évek közepétől szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett, csaknem húsz, verseket és tanulmányokat tartalmazó kötet szerzője. Műfordítóként is számon tartják, francia, német, olasz és portugál nyelvből fordít. József Attila- és Déry Tibor-díjas, 2009-től a Magyar Írószövetség örökös tagja – mondta.

A kilencvenkét éves Hárs Ernő köszönőbeszédében megjegyezte: diákként először I. Szent István királyról írt, és örül annak, hogy most a Szent István Társulattól veheti át a díjat.

(MTI)