Több száz veszélyes bűnözőt engedtek szabadon – véletlenül

Titkos értelmezés alapján kémkedik polgárai után az Egyesült Államok – írja a Wired. A csütörtökön újra elfogadott hazafiassági törvény önmagában is széles jogokat biztosít a kormányzatnak, létezik azonban egy rejtett interpretáció, mely még messzebbre megy. Több száz veszélyes rabot engedtek szabadon Kaliforniában egy számítógépes hiba következtében – tudósít a The Los Angeles Times.

Wired (wired.com)

Titkos értelmezés alapján kémkedik polgárai után az Egyesült Államok – írja a Wired. A csütörtökön újra elfogadott hazafiassági törvény önmagában is széles jogokat biztosít a kormányzatnak, létezik azonban egy rejtett interpretáció, mely még messzebbre megy.

„Széles szakadék húzódik az általánosan elfogadott vélekedés és a kormányzati értelmezés között – magyarázza Ron Wyden szenátor, az ellentmondásos törvény egyik leghangosabb ellenzője. – Ez a szakadék pedig több szempontból nézve is igencsak problémás.”

Mit ért ezalatt a politikus? A védelmi bizottság tagjaként tudomása van róla, hogy a kormányzat a törvénnyel együtt egy, a betűvel leírtaknál jóval szélesebben értelmező jogi véleményt is készített, melyet aztán a könnyebbség kedvéért titkosítottak, így azt az emberek nem vitathatják meg, nem tiltakozhatnak ellene. A rejtett interpretáció részleteit a szenátor nem oszthatja meg, mivel azzal államtitkot sértene, Wyden csupán annyit árult el, különösen az üzleti adatokra vonatkozó rendelkezés aggasztja.

„Kijelenthetjük, hogy ezt a províziót mindenképp szeretném megreformálni – közölte a szenátor. – Én tudom, hogyan értelmezik, és mindent meg fogok tenni, hogy erről a közvélemény is tudomást szerezhessen.”

Wyden és társa, Mark Udall szenátor ennek érdekében módosító indítványt nyújtott be kedden, mely elítéli a „publikus törvények és rendelkezések titkos értelmezését”, és kötelezi az igazságügy-minisztert, „osszon meg minden adatot a hazafiassági törvény kormányzati interpretációjáról”.

Az üzleti adatokra vonatkozó rendelkezés értelmében az FBI és más szervezetek alapos ok fennállása esetén hozzáférhetnek vállalkozások feljegyzéseihez. Szállodák, autókölcsönzők, főbérlők, hitelkártyacégek és effélék képezik a titkosszolgálatok érdeklődésének legfőbb tárgyát. 2010 során összesen kilencvenhatszor folyamodtak efféle információgyűjtési módszerhez a hatóságok – az illetékes szerv minden esetben kiadta az adatokat.

Az új értelmezés esetében azonban ennél is tágabb hozzáféréshez jutna a kormányzat. „Arra a megállapításra jutottunk, hogy valamiféle vonóhálószerű, nagy tömegű információgyűjtési módszerről van szó, valószínűleg internetes vagy kommunikációs adatokra vonatkozóan” – fogalmazott Michelle Richardson, az Amerikai Polgárjogi Szövetség ügyeletes lobbistája. Udall szenátusi beszédében figyelmeztettet, az új rendelkezés „korlátlan” hozzáférést adna a kormány kezébe, amellyel akár egy egész telefontársaság minden adatát egyszerre bekérhetnék.

A hazafiassági törvényt még 2001-ben, George W. Bush elnöksége idején hozták. A sokat kritizált rendelkezés a terrorizmus elleni harc jegyében a korábbinál jóval több megfigyelési jogot biztosít a titkosszolgálatoknak.

The Los Angeles Times (latimes.com)

Több száz veszélyes rabot engedtek szabadon Kaliforniában egy számítógépes hiba következtében – tudósít a The Los Angeles Times.

Az államot a szövetségi legfelsőbb bíróság kötelezte túlzsúfolt börtöneinek kiürítésére, ezért két év alatt 33 ezer fővel kell csökkentenie az elzártak számát. A leépítések már tavaly júliusban megkezdődtek, azóta több mint 10 ezer rab került „feltétel nélküli próbaidőre”. Aki így kerül szabadlábra, nem kell tartótiszttel találkoznia, és csupán abban az esetben kerül újra rács mögé, ha bűnelkövetésen kapják.

A program lényege, hogy a kevéssé veszélyesnek ítélt bűnözők szabadon illeszkedhessenek vissza a társadalomba, előnye ezenkívül, hogy kisebbíti a tartótisztek terheit, akik így azokra a szabadultakra koncentrálhatnak, akik valóban törődést igényelnek. Elsődleges kritérium, hogy erőszakosnak nyilvánított, bandához köthető vagy szexuális bűncselekmények miatt elzárt rabok nem juthatnak így szabadlábra.

A folyamatba azonban hiba csúszott: a számítógépes program, mely alapján eldöntötték, ki helyezhető szabadlábra, nem jelezte az elítéltek bűnügyi előéletét, a használt adatbázisban pedig a személyek felénél hiányzik a letartóztatás oka. Számítások szerint így közel ötszáz veszélyes bűnöző került feltétel nélküli szabadlábra – az állami hatóságok az elmúlt hét hónapban nem tettek semmit, hogy újra elfogják vagy ellenőrzés alá vonják őket.