Új „ragadozó” támad az Északi-sarkon

A klímaváltozás következtében elveszítheti az Északi-sarkvidék „királyának” megtisztelő címét a jegesmedve, és helyébe egy tengeri emlős, a sokkal nagyobb testű kardszárnyú delfin léphet.

MNO
2011. 05. 21. 12:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Miközben az arktiszi jégtömeg egyre gyorsabb ütemű zsugorodása megfosztja a jegesmedvéket nélkülözhetetlen életterüktől, addig a kardszárnyú delfinek – orkák – elől óriási akadály hárul el. Napjainkban, a nyári hónapokban már a Föld legészakibb területein is kedvükre vadászhatnak úszó zsákmányaikra a sokszor 6-8 méter hosszúra is megnövő vízi óriásemlősök.

„Ha az enyhébb éghajlatú régiókból a kardszárnyú delfinek és más emlősök elárasztják az Északi-sarkvidéket, komoly verseny várható az egyes fajok között a táplálékért” – fejtette ki Steven Ferguson kanadai biológus a Politiken című dán újságnak. Ferguson felhívta a figyelmet a kanadai Manitobai Egyetem számára végzett kutatásának eredményeire, amelyek szerint a globális felmelegedéssel az állatvilágban kialakuló új „hierarchia” fenyegetést jelent a hagyományosan a sarkvidéki régióban megtelepedett fajok, közöttük a különböző delfinek állományára.

A kardszárnyú delfinek korábban távol tartották magukat a sarkvidéktől, mivel a jég ártalmas lehet a rendkívül érzékeny háromszögletű uszonyaikra. A globális felmelegedés miatt azonban egyre többet látni belőlük és más „vendégállatból” is az Arktiszon. Az Északi-sarkvidéken a nyári hónapokban feltűnő púpos bálnák, csukabálnák és a szürkebálnák nem ragadozók, így nem okoznak különösebb problémát az ökoszisztémában, ezzel szemben a kardszárnyú delfinek alapvetően fókákra vadásznak, sőt a Jeges-tengerben gyakran rátámadnak más emlősökre is: többek között az ámbrás cet és a fehérdelfin is kiszemelt zsákmányaik közé tartozik.

Ráadásul ahogy kitágul északi életterük, úgy erősödik a behatolási irányzat. Az Arktiszi Tanács legutóbbi, május eleji megállapításában az szerepel, hogy a sarkvidéki jégtömeg egyre gyorsabban olvad. Ezt a szakvéleményt támasztja alá kutatásával Ferguson is, aki szerint 2100-ig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az olvadás következtében.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.