Miközben az arktiszi jégtömeg egyre gyorsabb ütemű zsugorodása megfosztja a jegesmedvéket nélkülözhetetlen életterüktől, addig a kardszárnyú delfinek – orkák – elől óriási akadály hárul el. Napjainkban, a nyári hónapokban már a Föld legészakibb területein is kedvükre vadászhatnak úszó zsákmányaikra a sokszor 6-8 méter hosszúra is megnövő vízi óriásemlősök.
„Ha az enyhébb éghajlatú régiókból a kardszárnyú delfinek és más emlősök elárasztják az Északi-sarkvidéket, komoly verseny várható az egyes fajok között a táplálékért” – fejtette ki Steven Ferguson kanadai biológus a Politiken című dán újságnak. Ferguson felhívta a figyelmet a kanadai Manitobai Egyetem számára végzett kutatásának eredményeire, amelyek szerint a globális felmelegedéssel az állatvilágban kialakuló új „hierarchia” fenyegetést jelent a hagyományosan a sarkvidéki régióban megtelepedett fajok, közöttük a különböző delfinek állományára.
A kardszárnyú delfinek korábban távol tartották magukat a sarkvidéktől, mivel a jég ártalmas lehet a rendkívül érzékeny háromszögletű uszonyaikra. A globális felmelegedés miatt azonban egyre többet látni belőlük és más „vendégállatból” is az Arktiszon. Az Északi-sarkvidéken a nyári hónapokban feltűnő púpos bálnák, csukabálnák és a szürkebálnák nem ragadozók, így nem okoznak különösebb problémát az ökoszisztémában, ezzel szemben a kardszárnyú delfinek alapvetően fókákra vadásznak, sőt a Jeges-tengerben gyakran rátámadnak más emlősökre is: többek között az ámbrás cet és a fehérdelfin is kiszemelt zsákmányaik közé tartozik.
Ráadásul ahogy kitágul északi életterük, úgy erősödik a behatolási irányzat. Az Arktiszi Tanács legutóbbi, május eleji megállapításában az szerepel, hogy a sarkvidéki jégtömeg egyre gyorsabban olvad. Ezt a szakvéleményt támasztja alá kutatásával Ferguson is, aki szerint 2100-ig akár 1,6 méterrel is megemelkedhet a tengerszint az olvadás következtében.
(MTI)
origo.hu
Elütöttek egy nőt Szegeden, súlyos állapotban van
