A kezdeményezéshez csatlakozott Balatonfüred, Balatonalmádi, Várpalota és Nemesvámos község is, valamint a megyei kereskedelmi és iparkamara, így tehát egy kisrégiós (térségi) fizetőeszközről van szó – tette hozzá a polgármester. Tájékoztatása szerint egy munkacsoport dolgozik a részletek kimunkálásán, amelynek a vezetője Leitold László, a veszprémi székhelyű Kinizsi Bank vezérigazgató-helyettese, akinek „köze volt” az első helyi pénz, a soproni kékfrank létrehozásához is.
Porga Gyula közlése szerint az érintett önkormányzatok júniusban tárgyalnak majd a tervezetről, azt követően kidolgozzák a feltételrendszert, s létrehoznak egy zártkörű részvénytársaságot a pénz kiadására. A veszprémi városvezető szerint 2012 januárjában már lehetővé válik, hogy az érintett településeken a „balatoni koronával” is lehessen fizetni. A tervek szerint a hatféle bankjegy – címletei megegyeznek majd a forintéval, tervezésére Vagyóczky Károlyt, a Magyar Nemzeti Bank művészeti tervezőjét (valamennyi hazai bankjegy tervezőjét) kérték fel. A bankjegyeken Veszprém „jellegzetes motívumai” lesznek láthatók, például a vár, a viadukt, Szent István király és Gizella királyné szobra.
40 millió forintnyi bankjegyet bocsátanának ki
Porga Gyula elmondta: minimum 40 millió forintos kibocsátást terveznek, s ehhez 50 millió forintnyi alaptőkét kell összeadniuk az érdekelt önkormányzatoknak. Hangsúlyozta: Veszprém alaptőkéje 10 millió lenne, Balatonfüred, Balatonalmádi és Várpalota 5-8 millióval „szállna be”, de mindegyik városnak öt-öt környező települést vagy vállalkozást is „hoznia” kellene magával, amelyek 500-500 ezer forinttal járulnának hozzá az induláshoz. A Kinizsi Bank 10-12 millióval járulna hozzá az alapításhoz, a megyei kereskedelmi és iparkamara pedig egymilliót adna – tájékoztatott a polgármester.
Porga Gyula szerint a forgalomba hozáshoz fel kell használni a törvényes lehetőségeket, így például szerinte részben a szociális segélyek, egyes jutalmak, illetőleg tiszteletdíjak kifizetése történhet helyi pénzben. A turisztikai irodákat, az önkormányzati tulajdonú cégeket szintén bevonnák a pénzforgalmazásba. Hozzátette: megfontolandó a pénzváltók bevonása is.
Leitold László szerint a helyi pénz fő funkciója az, hogy adott településen vagy kistérségben pluszforrást, likviditást biztosítson a pénzforgalomban részt vevők számára. A sikeres kibocsátáshoz, forgalomba hozáshoz kellő számú céget, önkormányzatot kell találni, s szintén kellő számú vállalkozást ahhoz, amely ezt fizetőeszközként elfogadja – mondta a pénzügyi szakember. Jelezte: minden kiadott helyi pénz forintfedezetének meg kell lennie egy bankban elhelyezve, hogy bármikor forintra átváltható legyen. Leitold László végül emlékeztetett arra, hogy a pénzkibocsátás monopóliuma a Magyar Nemzeti Banké, tehát hivatalosan a helyi pénz „készpénzt helyettesítő utalvány”.
(MTI)
origo.hu
Kibillen a Balaton a medréből egy hurrikán miatt
