Vivek Arora, a kanadai brit–kolumbiai Victoria Egyetem és Alvaro Montenegro, az új-skóciai St. Francis Xavier Egyetem munkatársa öt lehetséges forgatókönyvet modellezett a 2011–2060-as időszakra. Vizsgálták az üvegházhatást, a vizet és a levegőt arra az esetre, ha a földfelszín hőmérséklete az iparosodás (1850) előtti szinthez képest 3 Celsius-fokkal emelkedne 2100-ra. Arra a következtetésre jutottak, ha valamennyi mezőgazdasági területet erdősítenének, 2081–2100-ig mindössze 0,45 Celsius-fokkal csökkenne a felmelegedés. Ennek többek között az a magyarázata, hogy a fáknak több évtizedre van szükségük, hogy elég érettek legyenek az évszázadok óta a légkörben stagnáló szén-dioxid-mennyiség elnyelésére. A megművelt területek felének erdősítése révén a hőmérséklet csak 0,25 fokkal csökkenne.
Magától értetődően egyik forgatókönyv sem realista, mert a megművelt földekre szükség van a Föld lakóinak élelmezéséhez, akiknek a száma 2050-re várhatóan eléri a 9 milliárdot – mutattak rá. A másik három forgatókönyv szerint a Rák- és Baktérítő térségeiben való újraerdősítés háromszor jobban csökkentené a hőmérsékletet, mint a magasabb szélességi fokokon és a mérsékelt égövi térségekben való telepítésük. Az erdők sötétebbek, mint a művelt területek, és több hőt nyelnek el. A hóval borított térségekre vagy világos színű termények helyére történő telepítésük csökkentené a felszín fényvisszaverő képességét, az úgynevezett albedóhatást.
„Az erdősítés önmagában nem probléma, kedvező megoldás, de következtetéseink szerint nem fogja megakadályozni a hőmérséklet növekedését, ha a jelenlegi szinten folyik tovább az üvegházhatású gázok kibocsátása” – mondta Alvaro Montenegro. „Az újraerdősítés nem helyettesítheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését” – hangsúlyozza a tanulmány. Az erdők kivágása – főként a trópusi erdőké – a felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának 10-20 százalékáért.
(MTI)
origo.hu
Most kiderül, hogy káros vagy egészséges étel a szalonna
