A mentőcsomag aláássa a demokráciát

A Frankfurter Allgemeine Zeitung hosszú esszében foglalkozik azzal, hogy az eurómentő-csomag miként változtatja protektorátussá Athént. A Lübecker Nachrichten beszámol arról, hogy új vizsgálatokkal próbálják tisztázni az NSZK történetének egyik legvitatottabb, máig felderítetlen gyilkosságát.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Rainer Hank A szolidaritás drámája című cikkében elemzi Görögország megmentésének tragikus következményeit.

Gyakorlatilag felfüggesztették a görög politika autonómiáját. Athén választási lehetősége kimerül abban, hogy azt eldöntheti, előbb a pireuszi kikötőt adják el, vagy a thesszalonikit. Választhat, hogy előbb a közalkalmazottak fizetését csökkenti és utána az állami alkalmazottak nyugdíját 20 százalékkal, vagy fordítva. Persze a legjobb lenne, ha mindkettőt egyszerre megtennék.

„A Bundestag feltételeket szab Görögországnak” – írták szombaton az újságok, éppen úgy, mintha egy német „protektorátusról” lenne szó. A támogatást nyújtók szemszögéből az európai mentőegylet által nyújtott kedvezményes kamatozású milliárdos hitelek egyfajta kenőpénzeknek tűnnek. Ez az az ár, amit az EU azért fizet, hogy a görög államkötvényeket vásárló francia és német bankokat megkíméljék a súlyos vesztségektől. A támogatást kapók szemszögéből a görögök úgy viselkednek, mint a zsarolók, akik egyre kedvezőbb kamatozású hiteleket követelnek, hogy a hitelező államokat és bankjaikat ne buktassák le.

Hans Magnus Enzensberger író „szörnyről” beszél Brüsszel kapcsán. Polgáraik gondnokaiként mindenkire lecsapnak erkölcsi bunkójukkal, Európa-ellenesnek és sovinisztának neveznek mindenkit, aki óv a döntéseik hatalmas költségei miatt. A politikai elit euromantikusait segítik a baloldali értelmiségiek (Jürgen Habermastól Joschka Fischerig), akik fennhangon óvnak a gonosz nacionalizmus erősödésétől, s nem veszik észre, hogy szolidaritási pátoszukkal a pénztőke, tehát a magánbankok ügynökeivé válnak. A politikusokat és az értelmiségieket valójában a hatalomgyarapodás és a véleménymonopólium érdekli, mely a polgárok szabadságát terheli – írja.

Lübecker Nachrichten (ln-online.de)

A schleswig-holsteini napilapban Julia Paulat Lübecki nyomozók DNS-tesztet terveznek a Barschel-ügyben című cikkében tudósít a máig megoldatlan eset újabb fejleményéről. Szűk 24 évvel Uwe Barschel máig tisztázatlan halála után a lübecki államügyészség új vizsgálatokat kíván elvégeztetni. A volt CDU-miniszterelnök ruháit vizsgálnák meg, melyeket a genfi Beau Rivage hotelben a fürdőkádban találtak. Ellenőrznék a rajtuk található DNS-nyomokat – nyilatkozta Günter Möller főállamügyész.

Werner Kalinka (CDU) tartományi gyűlési képviselő, miként Heinrich Wille, a nyomozás korábbi vezetője már hét hónappal ezelőtt a vizsgálatok ismételt felvételére kérte Emil Schmalfuß tartományi belügyminisztert. Kalinka szerint ki kell használni az új kriminalisztikai lehetőségeket. A lübecki államügyészség a Barschel-aktát eredmény nélkül 1998-ban lezárta.