A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényjavaslat vitájában Cséfalvay Zoltán, az előterjesztő nemzetgazdasági minisztérium államtitkára elöljáróban leszögezte: a devizahitelekkel kapcsolatban kialakult problémát azoknak – a szocialista kormányok alatti – hibás döntéseknek, mulasztásoknak a sorozata okozta, amelyek a lakosság egy részét átterelték a devizahiteles megoldásokba. A törlesztőrészleteket érintő árfolyamkorlát kapcsán elmondta, ilyen szerződést önkéntes alapon olyan természetes személy köthet, akinek jelzálogalapú hitele van, ingatlanának értéke a fedezetként történő elfogadáskor nem haladta meg a 30 millió forintot, fizetési késedelme pedig nem haladja meg a 90 napot – sorolta a feltételeket az államtitkár.
Mint mondta, a kilakoltatási és árverezési moratórium válságintézkedés volt, amit fel kellett oldani. A kormány – folytatta – árverezési kvótarendszert vezetne be: 2011. július 1. és szeptember 30. között csak a magas értékű lakásokat lehet majd elárverezni, amelyeknél a hitelösszeg meghaladta a 20 millió forintot, a forgalmi érték pedig a 30 millió forintot. Október 1-jével úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe, amelynek értelmében a bankok 2011-ben összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre. A javaslat – mondta zárásként Cséfalvay Zoltán – kezdeményezi a devizaalapú jelzáloghitelezés újbóli lehetővé tételét: abban az esetben vehető majd fel ilyen hitel, ha az adós bruttó jövedelme meghaladja a minimálbér 15-szörösét.
Mágori Józsefné (Fidesz) hozzászólásában leszögezte: jelenleg több mint százezer ingatlan van 90 napon túli tartozásban, és ezen a helyzeten mindenképpen segítenie kell a kormánynak. Leszögezte: „a minden szempontból átgondolt törvényjavaslat azoknak nyújt segítséget, akik nem saját hibájukból kerültek kiszolgáltatott és reménytelen helyzetbe”.
Felelősen oszlik meg a teher
Tukacs István (MSZP) szerint a most tárgyalt előterjesztés nem nyújt átfogó segítséget, és elsősorban azoknak nem használ, akik a legreménytelenebb helyzetben vannak. Hegedűs Tamás (Jobbik) leszögezte: a mostani előterjesztés ténylegesen nem csökkenti az adósok terhét, csak szétteríti azt, és az árfolyamrögzítés hatására továbbra is szinte minden teher az adósokon nyugszik majd, csak időben jobban elosztva. Nyakó István (MSZP) ügyrendi felszólalásában azt kérte az Országgyűléstől, hogy napolják el a törvényjavaslat tárgyalását, mivel a szociális konzultáció egyik kérdése pont a lakáshitelesek megsegítésére vonatkozik, és a kérdőíveket szerdáig lehet visszaküldeni és azokat június végéig értékeli ki a kormány. Az elnöklő Balczó Zoltán (Jobbik) elmondta: egy a Házszabálynak megfelelő törvényjavaslat elnapolást csak az előterjesztő kezdeményezheti.
Rogán Antal (Fidesz) hozzászólásában komplex és jó megoldási javaslatnak nevezte az Országgyűlés előtt fekvő előterjesztést. Nyakó István ügyrendi javaslatával kapcsolatban a fideszes politikus hangsúlyozta: az MSZP – amely részben felelős a kialakult helyzetért és az emberek csődjéért – tulajdonképpen azt kérte az Országgyűléstől, hogy ne oldják meg a problémát. A fideszes képviselő hozzátette azt is: a sajtóhírekkel ellentétben az árfolyamrögzítést a szabadfelhasználású hiteleknél is igénybe lehet venni, csak annyi a feltétel, hogy a jelzálog a lakásra legyen bejegyezve. Rogán Antal szerint a jelenlegi javaslattal felelősen oszlik meg a teher: bankokon van a legnagyobb – a követelések egy részének leírásával és a garanciadíjak fizetésével a garantált hitelek után –, aztán a hiteleseken, és csak utána a kormányon és az adófizetőkön.
Az LMP-s Ertsey Katalin azt mondta, minden eddigi kormány felelős a kialakult helyzetért, mert rosszul mérte fel a középosztály teherbíró képességét és politikai kultúráját. Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint nem látható, mi akadályozza meg, hogy emberek ezrével kerüljenek „a híd alá”, jelen pillanatban is folyamatosak a kilakoltatások. Lenhardt Balázs (Jobbik) kijelentette, hogy a javaslatcsomag semmiféle megoldást nem jelent, mert hiába rögzítik három évre az árfolyamot, a különbözetet később kamatostul fizettetik vissza az adósokkal. Frakciótársa, Baráth Zsolt szerint az otthonvédelmi akcióterv világosan mutatja, hogy a „végrehajtó hatalom meghódolt a globalista pénzügyi körök spekuláns profitérdekei előtt”.
Az MSZP tette lehetővé
Spaller Endre (KDNP) arról beszélt, hogy korábban az MSZP tette lehetővé, hogy azok az emberek is hitelekhez jussanak, akik erre egyébként nem lettek volna képesek. Hozzátette, hogy amikor ezek a hitelesek bajba kerültek, a szocialista kormányok semmit sem tettek a megmentésükért. A politikus véleménye szerint az MSZP és az LMP elképzelései elfedik a problémát, mert továbbra is arra kell törekedni, hogy a hitelesek mindent megtegyenek adósságuk törlesztéséért. Simon Gábor (MSZP) hangsúlyozta, hogy pártjuk továbbra is fenntartja a magáncsőd intézményére vonatkozó javaslatát. Emellett szeretnék, ha a Nemzeti Eszközkezelőről intézkednének, és szeretnék, ha a kormányoldal javaslatokat tenne a hitelezéshez kapcsolódó adminisztratív költségek csökkentésére.
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra úgy reagált: „olyan volt, mintha újraélnénk a lakáspolitikai vitát, amit az LMP kezdeményezett áprilisban, és kevésbé volt szó a konkrét javaslatról.” Az ellenzéki pártok felvetéseivel kapcsolatban elmondta: a Jobbik javaslata – a hitelek forintosítására a felvételi árfolyamon – technikailag és költségvetésileg is kivitelezhetetlen, az LMP spekulációs adóra vonatkozó javaslata pedig ugyan „jól hangzik, de sehol nincs ilyen”. Az államtitkár elmondta: bár sok szó volt a vitában az eszközkezelőről, de erről a mostani javaslatban nincsen szó, és a kamattámogatási program sem volt napirenden.
A mostani előterjesztés két legfontosabb eredményének Cséfalvay Zoltán azt nevezte, hogy kiszámíthatóvá, tervezhetővé és megfizethetővé teszi a törlesztőrészletet azoknak, akik ezt választják az árfolyamrögzítéssel; másrészt szabályozott és korlátozott módon oldja fel a kilakoltatási moratóriumot. Az államtitkár leszögezte: mivel nem érkezett olyan javaslat, ami miatt változtatni kellene rajta, ezért kéri az indítvány támogatását a képviselőktől. Ezt követően az együttes általános és részletes vitát az elnöklő Latorczai János lezárta.
(MTI)
origo.hu
Gázrobbanás volt egy veszprémi társasházban, egy embert kórházba kellett szállítani
