Aggódnak a népszavazás miatt

A szlovén nyugdíjreform – a korhatár jelentős emelése – mellett érvelt pénteken Szlovéniában az Európai Tanács elnöke, és Berlinben a német kormány szóvivője. A szlovénok fele várhatóan a tervezet ellen szavaz a vasárnapi népszavazáson.

Ez elkerülhetetlen lépés, még ha eleinte fájdalmas is – mondta Herman Van Rompuy, miután tárgyalt Borut Pahor szlovén kormányfővel. Nem lehet fenntartani a rendszert a népesség öregedése miatt – fűzte hozzá az európai uniós vezető. Szlovéniában vasárnap népszavazást rendeznek a nyugdíjkorhatár 65 évre emeléséről. A jelenlegi szabályok szerint a nők 57, a férfiak 58 évesen mehetnek nyugdíjba az egykori jugoszláv tagköztársaságban.

A legfrissebb felmérések szerint a szavazásra jogosultak 50 százaléka ellenzi a balközép kormány által benyújtott, a parlamentben tavaly decemberben elfogadott nyugdíjreformot, és mindössze 28 százalékuk támogatja. Ha a népszavazáson elutasítják a korhatáremelést, a kormány adóemelésre, a kiadások lefaragására kényszerül, és előbb-utóbb ismét napirendre kerül a nyugdíjreform – érvelt a változtatások mellett az Európai Tanács elnöke.

A szlovéniai nyugdíjkorhatár emelése „bölcs lépés lenne a társadalombiztosítás tartós finanszírozásának a fenntartása érdekében” – mondta Berlinben a német kormány szóvivője. Steffen Seibert ugyanakkor sietett leszögezni, hogy Németország „természetesen nem avatkozik bele, hogy más országok milyen politikát folytatnak”. A német aggodalmak mögött az áll, hogy a nyugdíjreform elutasítása esetén a piaci reakciók miatt Szlovéniának esetleg gondot okozhat, hogy változatlan feltételek mellett vegyen fel hitelt, ez pedig érintheti a többi euroövezeti tagállamot is. Szlovénia 2007-ben vezette be az európai közös pénzt.

A szlovén központi bank elnöke azt fejtegette a múlt héten, hogy ha nem sikerül végrehajtani a nyugdíjreformot, és az állam további hitelek felvételére kényszerül, akkor Szlovénia hasonló helyzetbe kerülhet, mint az adósságválsággal küszködő euroövezeti országok, Görögország, Írország vagy Portugália. Az Európai Tanács elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, Szlovéniát a referendum esetleges kudarca ellenére sem lehet összehasonlítani az említett három országgal. Noha az államháztartási hiány magas – idén az előrejelzés szerint 5,8 százalék körül alakul –, az államadósság, amely az elmúlt két évben meredeken emelkedett, még így sem éri el a GDP 36 százalékát.

(MTI)