Húsz éven át tartott az a három követéses felmérés, amelybe 120 ezer embert vontak be, és amelyek áttekintését végezték el a Harvard egyetem közegészségügyi karának kutatói. A New England Journal of Medicine című orvosi folyóiratban ismertetett eredmények arra utalnak, hogy „a jó egészségért kevesebbet kell enni és többet mozogni” elképzelés a dolog túlzott egyszerűsítése. A szakemberek ugyanakkor kiemelték, hogy a „többletként” elfogyasztott étel megválasztása alapvetően meghatározta a hízás mértékét.
A húszéves követés alatt a résztvevők átlagosan évente 0,4 kilogrammot szedtek fel. A vizsgálatokba bevont ápolónőket és egészségügyi szakdolgozókat négyévente kérdezték ki életmódjukról, és testsúlyuk változását is nyomon követték. Egy-egy ilyen periódus alatt átlagosan mintegy másfél kilogrammot híztak az emberek, ez a követés teljes időtartama alatt 7,6 kilogrammot tett ki.
A Harvard szakemberei arra kerestek választ, hogy milyen étrendi tévedések vezettek a legnagyobb súly felszedéséhez. A „bűnlista” élén a sült krumpli és a chips állt, ezeket követte a cukros üdítőital és a hús. Fontos hangsúlyozni, hogy minden esetben pár falat többletételről vagy egy pohár többletitalról van szó egy-egy étkezésnél, illetve azon kívül. A legkevesebbet azok híztak, akik szokásos napi nassolásukat joghurttal, gyümölcsökkel vagy zöldségekkel, illetve teljes értékű gabonából készült harapnivalóval „követték el”.
„Apró étrendi és életmódbeli módosítások együttesen nagy változást okozhatnak – jó és rossz irányban is” – hangsúlyozta Dariush Mozaffarian kutatásvezető.
(MTI)
origo.hu
Kéri László műsort indít Magyar Péterék portálján
