A magyar külügyminiszter, aki az egyik legtekintélyesebb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely, a Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – hallgatósága előtt összegezte a magyar EU-elnöki fél év tapasztalatait, kijelentette: a hírekben a válság és a kisegítőcsomagok hírei dominálnak, eközben azonban „hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az EU és az euróövezet összességében nem teljesít rosszul”. Martonyi János hozzátette, hogy az adósságválságtól leginkább sújtott három ország – Görögország, Írország és Portugália – az euróövezet összesített hazai termékének együtt is csak a 6 százalékát adja. Hozzátette: a pénzügyi válság éveiben az EU-tagállamok átlagos államadósság-rátája jóval kisebb mértékben emelkedett, mint például az Egyesült Államoké.
A külügyminiszter ezzel a kérdéssel kapcsolatban előadása előtt, a londoni magyar nagykövetségen tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján azt mondta: a görögországi válsággal kapcsolatban az az uniós vezetés véleménye, hogy a helyzetet ellenőrzés alatt lehet tartani. Hozzátette: Magyarország be fog lépni az euróövezetbe, egyrészt mert ez a politikai célkitűzése, másrészt mert a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy az eurótagságot a gazdasági ésszerűség indokolja. Magyarország számára mindemellett kötelező is a belépés az EU-csatlakozási szerződés alapján – mondta Martonyi János.
A Chatham House-ban tartott délutáni előadásán a magyar EU-elnöki időszak legnagyobb horderejű külpolitikai fejleményei között említette a külügyminiszter az észak-afrikai országokban lezajlott fordulatot. Kijelentette: ezek a fejlemények – külpolitikai vonatkozásaik mellett – azonnal humanitárius segélykérdéssé, migrációs kérdéssé, valamint energiapolitikai és energiabiztonsági kérdéssé is váltak az EU szempontjából.
A külügyminiszter a „keményvonalasok” közé sorolja magát
A líbiai konfliktussal kapcsolatban kijelentette: ebben a kérdésben ő a „keményvonalasok” közé sorolja magát, mivel számára a líbiai események elsősorban a ruandai és a srebrenicai vérontásokat idézték fel, miközben mások gondolataiban inkább Afganisztán és Irak került előtérbe. Martonyi János kijelentette: a Líbiában végrehajtott nemzetközi beavatkozás nélkül ezrek haltak volna meg, nem beszélve azokról a tízezrekről, sőt talán százezrekről, akik menekültté váltak volna. A miniszter felidézte, hogy miközben egyre több EU-tagállam bezárta képviseletét, Magyarország fenntartotta nagykövetségét Tripoliban, és többször is közbenjárt a líbiai hatóságoknál evakuálási ügyekben, vagy például őrizetbe vett újságírók kiszabadítása érdekében. Ezt a tevékenységet széles körű elismerés övezi – tette hozzá.
Martonyi János londoni előadásában megerősítette, hogy Magyarország szeretné bevonni a schengeni övezetbe Romániát és Bulgáriát. A külügyminiszter szerint vannak arra utaló jelek, hogy végül kedvező döntés születik ebben a kérdésében.
(MTI)
origo.hu
Eladó a hírhedt szovjet laktanya Tatánál, amit most bárki megvehet - fotó
