A püspök a szentírást idézve hangoztatta, az egyház nem a templom falai között, hanem a piactéren, a világ űrzavarában és bűneik között született, amikor az apostolok a Szentlélek hívásától indíttatva, feladatukat megértve kimentek az emberek közé és kinek-kinek a saját nyelvén kezdték hirdetni az igazságot. Hozzáfűzte, ma sem várható el, hogy erkölcsi kérdésekben a jelenleginél nagyobb hatása legyen az egyháznak, ha a hibát nem magában keresi, és nem nyit eléggé a világ felé.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje, aminek felismeréséhez mindenkinek „látóvá” kell lennie, azaz képessé kell lenni a dolgok valódi mivoltának felismerésére és néven nevezésére. Az egyház mai feladatát fejtegetve így fogalmazott: van-e bátorságunk ma ugyanazt tenni, amit a feladatukra ismerő apostolok, és kimenni a Nagytemplom elé, a debreceni Pulykanapok forgatagába, és ott mondani el, ami a kötelességünk, és néven nevezni a rosszat és a jót egyaránt?
Bölcskei kifejtette, a mai, zűrzavarral és szenvedéssel teli világban még fontosabb az a pönkösdben megfogalmazódó isteni üzenet, ami szerint ez az ünnep az egyenes, kijózanító beszéd pillanata, amikor rá kell döbbenni, hogy nem lehet következmények nélkül élni. Mindennek következménye és súlya van, nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani – mondta Bölcskei. A püspök arra figyelmeztetett: a hit nem ellensége a józan észnek, az apostolokat eltöltő Szentlélek egyben lélekjelenlét, ami arra sarkall, ki-ki időben tegye meg, amit kell, időben gyakorolja kötelességét.

Elindult a 150 milliárdos kórházi pluszforrás kifizetése – ez változik a betegellátásban