A püspök a szentírást idézve hangoztatta, az egyház nem a templom falai között, hanem a piactéren, a világ űrzavarában és bűneik között született, amikor az apostolok a Szentlélek hívásától indíttatva, feladatukat megértve kimentek az emberek közé és kinek-kinek a saját nyelvén kezdték hirdetni az igazságot. Hozzáfűzte, ma sem várható el, hogy erkölcsi kérdésekben a jelenleginél nagyobb hatása legyen az egyháznak, ha a hibát nem magában keresi, és nem nyit eléggé a világ felé.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje, aminek felismeréséhez mindenkinek „látóvá” kell lennie, azaz képessé kell lenni a dolgok valódi mivoltának felismerésére és néven nevezésére. Az egyház mai feladatát fejtegetve így fogalmazott: van-e bátorságunk ma ugyanazt tenni, amit a feladatukra ismerő apostolok, és kimenni a Nagytemplom elé, a debreceni Pulykanapok forgatagába, és ott mondani el, ami a kötelességünk, és néven nevezni a rosszat és a jót egyaránt?
Bölcskei kifejtette, a mai, zűrzavarral és szenvedéssel teli világban még fontosabb az a pönkösdben megfogalmazódó isteni üzenet, ami szerint ez az ünnep az egyenes, kijózanító beszéd pillanata, amikor rá kell döbbenni, hogy nem lehet következmények nélkül élni. Mindennek következménye és súlya van, nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani – mondta Bölcskei. A püspök arra figyelmeztetett: a hit nem ellensége a józan észnek, az apostolokat eltöltő Szentlélek egyben lélekjelenlét, ami arra sarkall, ki-ki időben tegye meg, amit kell, időben gyakorolja kötelességét.
Bölcskei: Mindennek következménye és súlya van
Pünkösd vasárnapja alkalmával Vad Zsigmond esperes apostoli köszöntése után Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Zsinat lelkészi elnöke, Tiszántúli református püspök tartott úrvacsorával végződő istentiszteletet a debreceni Nagytemplomban. A püspök az első keresztény pünkösdöt idézte, aminek görög neve, a pentacos az ötvenes számra utal. Ennek pedig a zsidó hitben is szakrális üzenete van, ahol az ötvenedik esztendő az elengedés – az adósság és a rabszolgák – elengedésének éve – emlékeztetett.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!