A nem konszolidált árbevétel 5,3 százalékkal, 170,43 milliárd forintra csökkent. Üzemi szinten a veszteség 40,74 milliárd forintról 26,7 milliárd forintra esett vissza. Petrilla György fontos gazdálkodási eredménynek nevezte, hogy a nem konszolidált 221,867 milliárd forint hitel 38,8 százaléka a működési kölcsön, a többi beruházási. Az arányok 2006-ban még azt mutatták, hogy a hitelek nagy része, 61,1 százaléka a működést finanszírozta.
Az idei évre még nincs jóváhagyott költségvetés, mert olyan események várhatók, amelyek azt jelentősen befolyásolják – utalt Petrilla György a MÁV hiteleinek konszolidációjára és a közösségi közlekedést érintő más változásokra. Ha a pályavasút megkapja az indokolt költségek megtérítését, akkor az idei számok jobbak lehetnek a tavalyinál – fűzte hozzá.
A pénzügyi igazgató a jegyárak emelését firtató újságírói kérdésre azt mondta: „folyik a munka”. Hangsúlyozta: „minőségi javulást szeretnének minél több utas visszacsábításával, annak pedig nem az áremelés az útja”.
Lantos Csaba, a MÁV igazgatósági tagja nemrégiben egy nyilvános konferencián egyébként azt javasolta, hogy a kormány gondolja meg a jegyárak csökkentését, mert ezzel lehetne utasokat vonzani.
A MÁV-csoport gazdálkodásáról szólva Petrilla György hangsúlyozta, hogy a bevételek mindössze 10-12 százalékára van hatása a menedzsmentnek, 90 százalék ugyanis a közszolgáltatással, ennek nyomán pedig az indokolt költségek megtérítésével függ össze. A személyszállításban a térítés már nagyjából fedezi a költségeket, de a pályavasúton nem, és nincs forrás a beruházásokra sem.
9 milliárdos kamattól szabadulnak meg
A magányugdíj-pénztári vagyon átadásából a MÁV adósságának tervezett 300 milliárd forintos konszolidációja azt jelenti, hogy a 270 milliárd forint működési és beruházási hitelek, illetve az ezeket terhelő évi 9 milliárd forint kamatfizetéstől „szabadul meg” a vasúttársaság.
A pénzügyi igazgató megjegyezte, hogy a kamatfeltételek egyébként a piacinál jobbak. A hitelek 64 százalékán van állami garancia. A MÁV likviditása jó, stabil, amit mutat az is, hogy a működésihitel-állomány folyamatosan csökken. A gazdálkodás akkor lehet majd nullszaldós, ha a pályavasút költségeit is teljes egészében fedezi a központi költségvetés. Forrásbevonás a pályavasút fejlesztéséhez elsősorban banki kölcsön lehet.
A csoport tevékenységéről szólva a pénzügyi igazgató elmondta, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan csökkentek a személyszállítás mutatói. Az utasok száma 1,7 százalékkal, 137,6 millióra, az utaskilométer 7,94 milliárdról 7,55 milliárdra, az ülőhely-kilométer pedig 22,64 milliárdról 21,69 milliárdra esett vissza. Magyarországon az utasok 15 százaléka vasúton utazik, szemben a nemzetközi tapasztalatok 8-9 százalékos arányával – jegyezte meg Petrilla György.
(MTI)
origo.hu
Kisrepülő zuhant le Dunakeszin
