A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja által pénteken közölt átfogó elemzés szerint jóllehet a magyar kormány „nem fél” a szokatlan gazdaságpolitikai lépésektől, ezúttal azonban valószínűleg gyorsan felismerte, hogy a devizában eladósodott magyar háztartások problémája „egyszerűen túl nagy” ahhoz, hogy radikális válaszlépéssel, például a devizahitelek tömeges átváltásával megoldható legyen. Ezért a kormány olyan megoldást választott, amely mutatja segítőkészségét, kiterjedésében mégis korlátozott. A program mindegyik eleméhez további szabályok járulnak, amelyek a kapcsolódó kockázatok mérséklését célozzák. Mindezek eredményeképpen erőteljes hosszú távú piaci hatás az intézkedéscsomagtól nem várható – áll a Barclays Capital londoni felzárkózó térségi szakértőinek pénteki értékelésében.
Megkönnyebbültek a befektetők
A ház szerint az akcióterv átcsoportosítja a devizaadósságból eredő kockázatok egy részét a háztartásokról a kormányra és a bankokra, de a jelentős devizaalapú eladósodottság terhét önmagában nem számolja fel, csak későbbre tolja. Így Magyarország makroteljesítményén – a növekedésen, a folyómérleg-egyenlegen és a költségvetésen – múlik, hogy a program nyomást gyakorol-e majd az állami pénzügyekre – például a kormánygaranciák lehívása esetén –, vagy a bankok eredményére és végső soron a forintárfolyamra – áll a Barclays Capital pénteki, londoni elemzésében.
Ez utóbbival kapcsolatban a ház felzárkózó piaci elemzői kiemelik, hogy a forint egész héten „jól tartotta magát”, a cég szerint azért, mert a befektetők megkönnyebbülve vették tudomásul, hogy az „örökölt” devizaalapú hitelállományról a kormány és a bankok között létrejött megállapodásban nagy meglepetések nincsenek. A Barclays Capital szakértői fontos elemnek nevezik, hogy az egyezség nem tartalmaz adósságelengedést. Az adósságelengedés egyértelmű kizárása az elemzés szerint azért is fontos, mert elháríthatja annak morális kockázatát, hogy a jelzáloghitelüket fizetni képes háztartások is inkább a nem fizetést választják, adósságleírás reményében.
A Barclays Capital londoni elemzői a program „fő meglepetésének” tartják az ingatlanárverési kvótát, és felidézik, hogy az MNB a negyedévenkénti kvóta emelését tartaná szükségesnek, tekintettel a bankok kinnlevőségi portfólióiban gyűlő nem teljesítő hitelekre, amelyek rontják a hitelezési kapacitást.
Kockázat a kvóta?
Más nagy citybeli házak szakértői e kvótát tartják a programban rejlő morális kockázatok egyik lehetséges forrásának. A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) az otthonmentő megállapodásról összeállított minapi elemzése szerint az ingatlanárverési tilalom feloldása kedvező lépés, viszont „alacsonynak tűnik” az árverésre bocsátható ingatlanok arányának felső határa. A ház szerint ugyanis morális kockázattal és a nem teljesítő jelzáloghitelek emelkedésével járhat, hogy a Nemzeti Eszközkezelő megvásárolhatja az ingatlant, amelyet az adós a társaságtól visszabérelhet.
Még ha ennek feltételei kedvezőtlenek is az adós számára, a bankok által visszabirtokolható ingatlanok alacsony aránya akkor is csökkentheti a háztartások késztetését adósságszolgálatuk teljesítésére, mivel tudják, hogy az ingatlan elvesztésének kockázata rövid távon alacsony – írták elemzésükben a Bank of America-Merrill Lynch londoni szakértői. A Barclays Capital pénteki értékelése szerint a program meglepetései közé tartozik, hogy jóllehet az euróalapú jelzáloghitelezés tilalma megszűnik, az euróhitel-felvételi jogosultság kritériumai kemények. „Azt feltételeztük, hogy az (euróalapú) jelzálogkölcsönzés újraindítása kedvező hatást gyakorolhat a forintra, (...) azonban a hitelösszeg az új kritériumok miatt szerény lesz” – áll a cég pénteki elemzésében, amely szerint a forintárfolyamra gyakorolt pozitív hatás mértéke így elmaradhat a ház által korábban várttól.
Hasonló következtetésre jutottak a BofA Merrill Lynch Global Research londoni felzárkózó piaci szakértői is. A cég minapi elemzése szerint az euróalapú hitelezés újrakezdéséhez szabott szigorú feltételek – köztük az, hogy a hitelkérelmező havi jövedelmének el kell érnie a minimálbér tizenötszörösét – várhatóan azzal járnak, hogy a magyar háztartások devizaalapú hiteligénye 2011–2012-ben „rendkívül alacsony marad”.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Strasbourg, első nap - fotók
