Ez valami új: saját szüleiket is megzsarolják

Az erőszak minden iskolában jelen van, eltérés csupán annak intenzitása és minősége között figyelhető meg. Egy minapi jelentés szerint fokozódik az agresszió, a bejelentések mögött azonban növekvő jogtudatosság is állhat. Az MNO talált bizakodásra és aggodalomra okot adó intézményt is. Ettől még tény: a diákok fenyegetnek, zsarolnak és bandáznak. Jellemző az is, hogy majd „apa” és „tesó” intézi el az ügyeket.

Nem biztos, hogy a korábbiakhoz képest megnövekedett az erőszakos cselekmények száma az iskola falain belül. Legalábbis így látja Rosta Andrea, aki szerint inkább egy erősödő jogtudatosságról lehet szó. Nagyon érdekes, hogy a legkevesebb bejelentést éppen a nagyon kevés eszközzel rendelkező oktatási intézmények tették meg – hívja fel a figyelmet a szociológus. Ellenben a szülők és a diákok – vagyis az áldozatok – a korábbiakhoz képest aktívabbak. Valószínűleg „betelt a pohár” s mindez jelezheti az iskola presztízsének csökkenését is. A problémák saját falakon belüli megoldása nem működik. Szavai szerint a tanulói jogok és az ésszerű intézkedések módozatai oly mértékben állnak szemben egymással, amely nagyon megnehezíti a probléma kezelését.

Az erőszaknak semmilyen formáját nem tűrjük meg az intézmény falai között – erről tájékoztatta az MNO-t a budapesti Könyves Kálmán Gimnázium igazgatója. Sömjén Gábor kijelentette: az emberi méltóság tiszteletét elvárják mindenkitől. „Amikor 14 éve az intézmény igazgatója lettem – fogalmazott Sömjén –, a tantestülettel közösen hoztuk meg azt az elvi döntést, hogy az agressziónak és az erőszaknak sem a fizikai, sem a verbális formáját nem toleráljuk.” Mindehhez hozzátette: nap mint nap hallja, hogy az iskolai erőszak jelen van számos intézményben.

A helyzet ugyanakkor – a pozitív példáktól is eltekintve – aggasztó. Az oktatási jogok biztosának minapi jelentése szerint nem szűnik az iskolai erőszak. Aáry-Tamás Lajos a Magyar Nemzetnek is azt mondta, a tavalyi esztendő mérlege felülmúlja a 2009-es évit is. A leggyakoribbak az olyan esetek, amikor a diákok egymást terrorizálják. Persze a tanár-diák, diák-tanár relációban is jelen van az agresszió. Az ombudsman új problémaforrásként jelölte meg a közösségi oldalak és az iskola kapcsolatát is. Az internet rejtette veszélyekre az MNO által megszólaltatott intézményvetők kérdés nélkül is figyelmeztettek.

Arctalanság

Az iskolai agresszió egyidős magával az iskolával, a legtöbb intézményben jelen van – mondta el Arday István az MNO-nak. A miskolci Avasi Gimnázium igazgatója szerint ez a csoportok nagy részében megfigyelhető, főleg verbális erőszak formájában. Ugyanakkor – folytatta a szakember – „az Avasi Gimnáziumban nincs ilyen probléma”. Ennek okaként az igazgató nemcsak a tanulók jó társadalmi státuszát nevezte meg, hanem egy intézményi kezdeményezésről is beszámolt. Elindult a „Jó modor éve” program, aminek keretében osztályfőnöki órákon beszélnek a fiataloknak olyan egyszerűnek tűnő dolgokról, minthogy „hogyan kell a villamoson viselkedni, mi a kölcsönös tisztelet”. Összességében a gyerekek nagyon jól fogadták ezt a kezdeményezést – teszi hozzá az igazgató. Szavai szerint arra készülnek, hogy kiértékelés és fejlesztés után országossá tegyék a programot. Arday István az internet nyújtotta „arctalanságot” is kiemelte, mint olyan tényezőt, ami például a verbális erőszak egyik színterévé teszi a hálót.

Szavai szerint a szülők és a pedagógusok sincsenek még teljesen tisztában azzal, hogy a virtuális és az emberi valóság milyen mértékben mosódik össze a gyerekek fejében. A szülők megnyugodnak, hogy a gyerek ott van a szobában, nem kocsmázik, de arról gyakran fogalmuk sincs, hogy az interneten milyen kapcsolatokat és ismeretségeket kötnek – teszi hozzá a gimnáziumi igazgató. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy felismerjék, milyen súlyos következménye lehet annak, ha egy mobiltelefonnal a fürdőszobában készült fotót töltenek fel a világhálóra – hoz egy igen gyakori példát Arday István.

Mindig szóba kerül a család is

Az igazgató egyfajta védőfaktorként a családot jelölte meg. Mint mondta, szükség lenne a „nagy, közös vasárnapi ebédekre” ahhoz, hogy tartalmas beszélgetés alakuljon ki a gyerek és a szülők között, mert ez a mai rohanó világban egyre nehezebben valósítható meg. „A gyerekek megnyílnak, sok mindent elmondanak ezekben a helyzetekben”. Ilyenkor szembesülhetnének a gyerekek azzal – véli Arday István –, hogy mennyivel értékesebb és hasznosabb az élő emberi kapcsolat a virtuálissal szemben.

Majd apa és a tesó rendezi

Az oktatási biztos jelentésével összecsengően Forgács Anna is romló helyzetről számolt be. A pesterzsébeti Tátra Téri Általános Iskola igazgatója szerint a gyerekek egyre agresszívabbak, a verekedés már az alsó tagozatban is megjelent. Itt nem komoly ügyekről van szó, ám havonta egyszer olyan eset is történik, amivel komolyan foglalkozni kell – teszi hozzá Forgács Anna. Ezt megnehezíti szerinte, hogy a szülők nem tudnak, vagy nem akarnak foglalkozni ezekkel az esetekkel. Még azok sem, akikről tudjuk, hogy munkanélküliek, így lenne lehetőségük bejönni az iskolába – teszi hozzá az igazgató, megemlítve, hogy „a szülőknek fogalmuk sincs arról, hogy a gyerek mivel foglalkozik”, mivel tölti az idejét. A jobb körülmények között élő gyereknek külön tévéje és internet-hozzáférése van, gyakorlatilag ellenőrizhetetlen a „szobai tevékenység”. Ahol meg nincs lehetőség erre, ott a gyerek azt „fogyasztja”, amit a szülők.

A pedagógus szavai szerint gyakori az is, amikor valaki azzal fenyegetőzik: majd a testvére vagy az apja „rendezi a helyzetet”. Volt már olyan eset, hogy a testvér valóban eljött az iskola elé – tudtuk meg. E konfliktusoknak nem kizárólag, de javarészt cigány fiatalok a főszereplői – teszi hozzá Forgács. Immár kialakult a bandázás is, komoly konfliktus még nem volt, de kerülgetik egymást. A pedagógus új és nagyon veszélyes jelenségként említi, amikor a gyerek céljai elérése érdekében a hatóságokkal zsarolja meg a szüleit.

Mit megtudtuk, nincsenek jó bőrben a tanárok sem. Forgács Anna szerint sokkal rosszabb állapotban vannak idegileg, mint akár egy évtizeddel korábban is. Még a legelhivatottabbak is egyre nehezebben viselik a kialakult helyzetet.

Az MNO megkeresett egy VIII. kerületi iskolát is, ahol az elmondottak alapján a helyzet aggasztónak nevezhető. Ugyanakkor az intézmény nem járult hozzá a nyilatkozat közzétételéhez.

Erősíteni és tovább kell adni a jó példákat

Nincsen gond az Erőszakmentes iskola címmel bíró budapesti Teleki Blanka Közgazdasági Szakközépiskolában. Erre garancia a százéves intézmény névadójának szellemisége, illetve a rend iránti elkötelezettség – tájékoztatta az MNO-t dr. Kirinóné Rajna Zsuzsanna. Az intézmény igazgatója tisztában van azzal, hogy számos iskolában súlyos gondot jelent az iskolai erőszak jelenléte. Szavai szerint ennek terjedésében erősen szerepet játszik a sok „testi harcra” alapozott film és számítógépes játék, valamint az interneten szabadon elérhető tartalmak is. Ugyanakkor a Telekivel kapcsolatban nincsen olyan probléma, ami közösségi oldallal lenne összefüggésbe hozható, nem írhatnak a diákok – tette hozzá Rajna Zsuzsanna.

Problémának nevezte, hogy már az óvodás korban szembesülnek a gyerekek az agresszióval, holott a szereteten alapuló példákat kellene erősíteni és továbbadni. Nálunk nincsen jelen az iskolai erőszak, ugyanakkor kisebb konfliktusok vannak – teszi hozzá az intézményvezető. Ezek azonban – mint mondta – kezelhetőek és minimálisak, minden esetben igyekeznek a felmerült problémákat tisztázni. „Az intézményben a kollégák is segítik egymást.” Rajna Zsuzsanna megjegyezte a jogok és kötelezettségek egyensúlyának felbomlását is, eszerint a „jogokat a diákok gyakran félreértelmezik”.