Folytatódik a vita az új egyezményről

Folytatódik a vita az új belgrádi egyezményről, amely a Duna Bizottság alapító egyezményének modernizálását célozza – derült ki a Duna Bizottság 76. közgyűlésén, amelyet csütörtökön és pénteken tartanak Budapesten.

MNO
2011. 06. 02. 13:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Duna Bizottság nemzetközi kormányközi szervezet, amelynek alapító egyezményét 1948. augusztus 18-án Belgrádban írták alá. A belgrádi egyezmény szabályozza a Duna jogi helyzetét. Keskeny Ernő, a Duna Bizottság alelnöke az MTI-nek a közgyűlés szünetében elmondta: a belgrádi egyezmény felülvizsgálati folyamata, vagyis az új viszonyokhoz történő hozzáigazítása 2003-ban kezdődött, s két évvel ezelőtt el is készült az új egyezmény tervezete. Ezt a tervezetet Románia kivételével a Duna Bizottság minden tagállama elfogadta. Az ezzel kapcsolatos vita jelenleg úgy áll, hogy Románia egy nyilatkozatot szeretne csatolni a szöveghez, mivel az ország nem tartja elfogadhatónak, hogy az új egyezmény – ellentétben az előzővel – a Duna-deltában nem a Szulina-ágat jelölte meg hivatalos kijáratként – fejtette ki Keskeny Ernő. Hozzátette: amiatt, hogy az új egyezmény a három deltaág közül egyiket sem jelöli meg hivatalos kijáratként, Románia attól tart, hogy a forgalom egy része másik ágakra terelődik, és így elesik az évente több millió eurós révbevételtől. Az új belgrádi egyezményhez szerződő félként az Európai Unió és Franciaország is csatlakozni kíván – mondta Keskeny Ernő.

A csütörtöki budapesti közgyűlésen a tagországok többsége javasolta, hogy az idén szeptemberben hívják össze az új egyezmény előkészítésével foglalkozó bizottságot, amelyet Magyarország elnököl – mondta el az alelnök. Ismertette: a 76. közgyűlésen csütörtökön vagy pénteken megválasztják a bizottság vezető tisztségviselőit, vagyis új elnököt, elnökhelyettest és titkárt választanak három évre. Hozzátette: a megbízatás az országoknak szól, amelyek nevében állandó képviselők látják el a feladatokat. Az Európai Unió Duna-stratégiájáról elmondta: az elsősorban egy fontos térségfejlesztési program, és annak megalkotásában a Duna Bizottság is részt vett, javaslatokat tett.

A Duna Bizottságnak tizenegy állandó tagja van: Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország, Moldova, Oroszország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna és Horvátország. A szervezet székhelye 1954 óta Budapesten van. A bizottság legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, a bizottság munkáját titkárság segíti.

Keskeny Ernő elmondta: a Duna Bizottság alapvetően a Duna hajózási kérdéseire szakosodott, ennek jogi feltételeit biztosítja, s – elődszervezeteit is figyelembe véve – Európa legrégebbi nemzetközi szervezete. A Duna Európa egyik legfontosabb vízi szállítási, közlekedési útvonala, amely nemcsak gazdasági szempontból fontos, hanem össze is köti a folyó mentén élő népeket – hangsúlyozta az alelnök.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.