Frankó Tamás, a Szent István Királyról és a Boldogságos Szűzről Nevezett Érseki Ősrégi Papnevelő Intézet (esztergomi papi szeminárium) tanulmányi prefektusa korábban elmondta: a papság a katolikus vallás szerint a hét szentség egyike, amely a közösség szolgálatának egyik szentsége a házasság mellett. A papok a felszenteléssel kapják meg azt a küldetést, hogy „Jézust jelenítsék meg az emberek között”. Közlése szerint a papságnak három fokozata van: a diakonátus, az áldozópapság és a püspökség; ebből az első két fokozatot szolgáltatják ki szombaton a püspökök.
A diakónusfokozattal rendelkezők temethetnek, eskethetnek, keresztelhetnek és igét is hirdethetnek, az áldozópapok pedig már misézhetnek, gyóntathatnak és feladhatják a betegek kenetét is. A diakónusok az öt év elvégzése után fél év gyakorlaton vesznek részt egy plébánián, majd a hatodév második félévében szakdolgozatot írnak, szigorlatoznak és leteszik a záróvizsgát, ezután következhet a felszentelésük – ismertette.
Frankó Tamás elmondása szerint az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében a papi pálya és a papi szemináriumok életének bemutatását célozzák a gimnazistáknak szervezett úgynevezett hivatástisztázó napok, ezenkívül nyílt napokat szerveznek a papnevelő intézmények, továbbá minden évben megrendezik a húsvétot követő negyedik vasárnapon a „hivatásvasárnapot”, amikor a papnövendékek mennek ki a plébániákra, és szolgálatuk közben tanúságot tesznek hitükről.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapot is indított a papi szeminárium bemutatására a www.eszepi.hu címen. Minden évben május, június folyamán várják a püspökök azokat, akik papok szeretnének lenni – tette hozzá. A tanulmányi prefektus közölte: a kispapok tanulmányaiban az első két évben a filozófiai, a második három évben pedig a teológiai tárgyak dominálnak. A képzés szabályait az Apostoli Szentszék határozza meg, s azokat rendszeresen ellenőrzi. A papszentelési szertartásról elmondta: az szentmise keretében történik, annak során – a mindenszentek litániája közben – a felszentelendők földre borulnak, ami a teljes önátadás jele. A püspök ezután a felszentelendők fejére teszi a kezét, ezzel adja át a papi hatalmat, majd következik a főpásztor szentelési imádsága, amit kitárt karokkal mond. Az egyházmegye papjai is a felszentelendők fejére teszik kezüket, ez a befogadás gesztusa.
A szentelési liturgiához tartozik, hogy a püspök átadja az újonnan felszentelt papoknak az evangéliumos könyvet, illetve a szentmise ünneplésére előkészített kenyeret és bort. Ezenkívül megkeni mindkét kezüket krizmával (balzsammal kevert illatos olajjal), ami a papi küldetést fejezi ki. A ceremónia további részében az új papok miseruhát öltenek, és ettől kezdve a stólát mindkét vállukon viselik (a diakónusok csak az egyik vállukra rakhatják). Az újonnan felszentelt papok ünnepélyesen engedelmességet fogadnak püspöküknek, majd a szentmise további részében a püspökkel együtt miséznek. Az első újmisés áldást az új papok püspöküknek adják a szentmise végén; első miséjüket pedig általában azon a településen tartják, ahonnan származnak.
(MTI)
origo.hu
Kéri László műsort indít Magyar Péterék portálján
