„A kezdeti aggodalmak, kételyek ellenére mondhatjuk, hogy a Márai-program első fordulója sikeresen lezajlott” – mondta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkára, emlékeztetve arra, hogy a könyvszakmai támogatás megvalósítása „óriási kompromisszumkészséget” és többszöri egyeztetést igényelt. „Több fordulóban kellett megvédenünk, olykor a barátaink ellenében is” – fogalmazott az államtitkár, megemlítve, hogy reményei szerint őszre már a könyvtárakba kerülhet a kiválasztott 250 irodalmi és 250 tényirodalmi könyv.
Szőcs Géza kiemelte, hogy a kormányzat semmilyen formában nem befolyásolta a könyvek kiválasztását. Mint fogalmazott, a kollégiumoknak fájdalmas döntéseket kellett meghozniuk, de végül politikai, szakmai, világnézeti szempontból is mindenki számára elfogadható lista született. Az államtitkár külön kitért arra, hogy a programot megelőző „rémült hangú nyilatkozatok” ellenére egyetlen Wass Albert-mű vagy a vitatott szerzővel foglalkozó kötet nem került a programba. Ezt Szőcs Géza sajnálatosnak nevezte, úgy vélekedve: az erdélyi szerző életművének számos darabja megérdemelte volna, hogy a listán szerepeljen. „Nem lenne helyes, ha Wass Albert visszasüllyedne az ismeretlenbe” – fogalmazott.
Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) bizottságának elnöke elmondta, hogy a Márai Irodalmi Ideiglenes Kollégium és a Márai Tényirodalmi Kollégium 7938 kötetről döntött, amelynek negyede külföldi, háromnegyede pedig magyar szerző műve volt. 273 kiadó pályázott, amelyből 28 volt határon túli. A szépirodalmi listára 60 költészeti, 10 drámai, 87 prózai és 14 esszékötet került, valamint további 56 gyerekkönyvet, kilenc ifjúsági és 14 egyéb besorolású könyvet szavazott meg a kollégium. A tényirodalmi listára – amelynek 250 címe között számos többkötetes kiadvány is szerepel, és így 277 könyvet tartalmaz – 30 általános jellegű kötet, 185 társadalomtudományi, 22 természettudományi, kilenc gyermek- és hét ifjúsági könyv került, amit még 24 egyéb besorolású kötet egészít ki. A teljes lista az interneten is elérhető, itt és itt.
Jankovics Marcell elmondta, hogy a pályázó kiadók közül a Magvető könyvei kerültek legnagyobb számban a 250-es irodalmi listára, a kiadó 23 kötettel szerepel a programban, a második a Pesti Kalligram Könyvkiadó lett tíz könyvvel. (A Pozsonyi Pagony, az Osiris és az Új Palatinus kilenc-kilenc, az Európa és a Mojzer nyolc-nyolc könyvvel vehet részt a programban.) A tényirodalmi kötetek esetében az Atlantisz Kiadó pályázott a legsikeresebben, a cég 22 kötete került a listára, a második a Balassi Kiadó lett 14 kötettel. (A Corvina tizenkét, az Osiris tizenegy, az Akadémiai Kiadó tíz könyvvel szerepel a programban.)
Jankovics Marcell megjegyezte: reményeik szerint már az idén augusztusban elindulhat a program második fordulója, ám ennek pénzügyi háttere még bizonytalan. Szintén az NKA pénzügyi helyzetétől tette függővé a részprogramok beindítását. Az első forduló kerete 435 millió forint volt, amelyből a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 25 millió forintot kapott könyvszakmai rendezvények szervezésére, 400 millió jut a könyvvásárlásra, és tízmillió forintot fordíthatnak a kollégiumok például ösztöndíjak kiírására. Elhangzott, hogy körülbelül hétszáz könyvtár vesz részt a Márai-programban, ebből 48 határon túli közkönyvtár.
A Nefmi határon túli magyarok kulturális osztályát vezető Lakatos Mihály emlékeztetett arra, hogy a 400 millió forint kizárólag könyvvásárlásra fordítható, a pályázó kiadók nemcsak a csökkentett árat, de a könyvtárakba szállítás költségét is vállalták. Újságírói kérdésre felidézte: a Márai-program műközpontú, ezért minden olyan könyvvel pályázhattak a kiadók, amelyből legalább kétszáz példány áll a raktárukban.
(MTI)
origo.hu
Kigyulladt egy lakás Budapesten, pizsamában menekültek a lakók
