Az indoklás kitér arra, hogy a rendszerváltáskor még tizenkét cukorgyár működött az országban összesen 600 ezer tonna kapacitással. A két évvel az uniós csatlakozás után bevezetett – a termelés csökkentését ösztönző – „cukorreform” hatására a még meglévő 400 ezer tonnás kvóta 105 ezerre csökkent, ami megfelel az egyetlen megmaradt cukorgyár – a kaposvári – éves termelésének, miközben az évi fogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság ma már importra szorul – fejtették ki a fideszes képviselők. Szerintük az értékesítési és privatizációs szerződéseket, valamint az abban foglaltak betartását a nemzetgazdaság érdekeire tekintettel meg kell vizsgálni, az esetleges büntetőjogi vagy politikai felelősséget meg kell állapítani.
A vizsgálat tárgya lesz, hogy a cukoripar privatizációjakor milyen mulasztások történtek; hogy ki, mikor és hogyan ellenőrizte az új tulajdonosok által vállalt kötelezettségek betartását, valamint hogy milyen felelősség terheli ez ügyben a korábbi – különösen az MSZP és SZDSZ alkotta – kormányokat, mennyiben szolgálta a magánosítás a hozzájuk köthető gazdasági érdekkörök céljait. Vizsgálják azt is, hogy az egyes üzemek értékesítéséből befolyt vételár miként aránylott azok piaci értékéhez, és mely okokra vezethető vissza, hogy az elidegenített üzemek jellemzően külföldi tulajdonba kerültek.
A vizsgálóbizottság tizenhat tagú lesz, közülük a Fidesz hatot, az MSZP és a Jobbik hármat-hármat, a KDNP kettőt, az LMP pedig egyet delegálhat, és a testület tagjaként dolgozhat egy független képviselő is. A vizsgálóbizottság társelnökeire a Fidesz és az MSZP tehet javaslatot. A testület munkájáról jelentést készít, és a megbízatásának kezdetétől számított 180 napon belül benyújtja azt az Országgyűlésnek.
A testület a tervek szerint a cukorgyárak magánosításának vizsgálata mellett az ország európai uniós csatlakozása óta a közösségi cukorreformok alkalmával képviselt magyar álláspontot is értékelni fogja, és feltárja annak itthoni következményeit.
Átfogó vizsgálat
Megkezdődhet a privatizációs szerződések környezet- és természetvédelmi előírásainak kormányzati felülvizsgálata, miután a parlament elfogadta az erről szóló országgyűlési határozati javaslatot. A fideszes Papcsák Ferenc, valamint a KDNP-s Nagy Andor és Pálffy István indítványát egyhangúlag, 349 igen szavazattal fogadta el a Ház.
A javaslat értelmében az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy 2012. május 31-ig – az Állami Számvevőszéket tájékoztatva – vizsgálja meg az 1989. január 1. és 2010. május 29. között megkötött privatizációs szerződések környezetvédelmi, -biztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak teljesítését. Az erről szóló vizsgálat eredményét a kabinetnek 2012. június 15-ig kell a parlament elé terjesztenie.
Emellett arra is felkéri a Ház a kormányt, tekintse át, hogy célszerű-e az önkormányzati tulajdonban lévő cégek értékesítéséről szóló, 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, -biztonsági és természetvédelmi pontjainak teljesítését szintén megvizsgálni, és ha igen, milyen körben, szempontok alapján. E vizsgálat határideje ugyancsak 2012. május 31-e. Ha a vizsgálatok eredményei indokolják, a kabinetnek 2012. június 30-ig törvényjavaslatot kell terjesztenie a Ház elé az állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.
A határozat szerint az Országgyűlés Magyarország természeti értékei, az épített és a természetes környezet védelme, az ökológiai egyensúly megtartása, az állampolgárok lakóhelyének és gazdálkodási területeinek megóvása, az élő környezetre biztonságos és fenntartható ipari termelés, a munkahelyek megtartása, a környezet- és természetkárosítás költségeinek megtérítése érdekében, valamint a tavaly októberi kolontári iszapkatasztrófa következményeit és tanulságait észlelve kéri fel a vizsgálódásra a kormányt.
A kormánypárti politikusok előterjesztésük indoklásában azt írták: az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben foglalt környezet- és természetvédelmi kötelezettségek teljesítésére, vagy teljesen figyelmen kívül hagyták azokat. Ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája, a kolontári iszapömléssel kapcsolatban is – tették hozzá. A határozat a közzététele utáni napon lép hatályba.
(MTI)
origo.hu
Eladó a hírhedt szovjet laktanya Tatánál, amit most bárki megvehet - fotó
