Az egyház Krisztus testének és vérének főünnepét, vagyis Úrnapját a Szentháromság ünnepét követő vasárnapon tartja. Az ünnepet 1264-ben IV. Orbán pápa terjesztette ki az egész latin egyházra „a hit és a kultusz válaszaként” azokra az eretnek tanításokra, amelyek kétségbe vonták Jézusnak az eucharisztiában (áldozás) való jelenlétét. A szentmise után a keresztény közösség az oltáriszentséget kiviszi a templomból, hogy „a hitnek és a legszentebb eucharisztia iránti tiszteletnek nyilvános tanúságát adja” – írták.
A hívek a körmenetben „Isten népeként” megvallják hitüket Uruknak, a templom körüli szabadtéri oltároknál az oltáriszentséget kiteszik, és az eucharisztiához kapcsolódó evangéliumi szakaszokról elmélkednek. A virágszirmok hintésével, az oltárok díszítésével, a dicsőítő imákkal és énekekkel, valamint a körmenettel arra a titokra hívja fel a hívek és a járókelők figyelmét az egyház, hogy „Jézus Krisztus testét és vérét adta értünk a keresztfán, és az általa alapított eucharisztia szentsége áldozatának emlékezetét mindörökké megőrzi”.
(MTI)
Körmenetek lesznek vasárnap
Úrnapi körmenetet tartanak országszerte vasárnap; ebből az alkalomból Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek a Szent István-bazilikában mutat be ünnepi szentmisét, és vezeti a körmenetet – közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!