Lehet jövőjük a szénerőműveknek

Ebben az évtizedben még fennmaradhat a szénalapú energiatermelés versenyelőnye a gázzal szemben – mondta lapunknak Valaska József, a Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója. Mások szerint azonban a szén-dioxid-kvóták magas ára miatt Európában nem nagyon lehet jövője a legkevésbé tiszta technológiának. A gyakorlatilag kibocsátásmentes szénerőművek az évtized második felében jöhetnek.

Nem hagyják a Vértesi Erőművet. A vártnál később történhet meg a hitelezők kifizetése a Vértesi Erőműnél, mert a csődeljárás jogerős befejezése jogi akadályok miatt még mindig nem történt meg – közölte a társaság. Mint ismeretes, az állami tulajdonú szénerőműnél a Kapolyi László nevével fémjelzett System Consultinggal kötött – csaknem tízmilliárd forint értékű – áramvásárlási megállapodás vezetett ahhoz, hogy csődvédelmet kellett kérnie. A hitelezőkkel kötött egyezséget követően a 249 érintettből egyetlen személy fellebbezéssel élt a bíróságon, majd ennek elutasításakor elfogultsági indítványt terjesztett elő a Győri Ítélőtáblával szemben. Ez az eljárás jelentősen késlelteti a csaknem hatmilliárd forint kifizetését. Magyari József, a Vértesi Erőmű elnök-vezérigazgatója kijelentette: a menedzsment gondoskodik arról, hogy a társaság tevékenysége zavartalanul folytatódhasson a jogerős ítélet megszületéséig.

Két-három év múlva már fűthetünk farkaslyuki szénnel – röppent fel nemrég a hír azzal kapcsolatban, hogy Ózd közelében elindulni látszik egy bányaberuházás. Akkor Molnár György, az Ózdi Szénbányák Zrt. vezérigazgatója arról számolt be, jelenleg a cégalapítást követően a kutatási fázisban tartanak.
A kezdeményezés annak fényében tűnt meglepőnek, hogy az uniós környezetvédelmi vállalás értelmében hazánk áramtermelésének 13 százalékát megújuló forrásokból kell előállítani 2020-ra. Mindeközben a zöldgazdaság-fejlesztési célkitűzések mellett Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára az év elején azt közölte: a kormány a következő egy-másfél évtizedben is számít a lignitből áramot előállító Mátrai Erőműre.
– Jelenleg nem lehet lemondani a szén-, illetve lignitalapú energiatermelésről – mondta megkeresésünkre Valaska József, a Mátrai Erőmű elnök-vezérigazgatója. Mint kifejtette, a megújuló forrásoknak Magyarországon korlátai vannak, hiszen a biomassza esetében a fenntartható módon előállítható nyersanyag mértéke kérdéses, míg a szél- és napenergia esetében a nem szabályozható energiatermelés jelent gondot. A hagyományos technológiák közül az atomerőműveknél szintén a szabályozhatóság oldható meg nehezen, míg a gázzal fűtött blokkoknál a fűtőanyag kerül sokba. – Jelen pillanatban a földgáz beszerzési ára körülbelül ötször annyi, mint a széné – mutatott rá Valaska József. Hozzátette, ezáltal a Mátrai Erőmű versenyképessége még úgyis jobb a gázos termelőkkel szemben, hogy a károsanyag-kibocsátás magas szintje miatt több szén-dioxid-kvótát kell vásárolniuk. A vezérigazgató szerint ez a versenyelőny legalább 2020-ig megmarad majd, utána csökkenhet a mátrai blokkok nyereségtermelő képessége.
A szakember azonban úgy látja, teljesen más a helyzet az új fejlesztésekkel kapcsolatban. Kifejtette, az EU hárommilliárd euróval támogatja 2013 és 2015 között tizenkét olyan szenes próbaerőmű létesítését, amely gyakorlatilag szén-dioxid-kibocsátás nélkül képes üzemelni. Valaska József szerint ez a technológia az évtized második felében fejlődhet olyan fokra, hogy az kereskedelmi szinten is elérhető legyen versenyképes áron.
A Mátrai Erőmű vezetője szerint a németországi atomerőművek bezárása nem nagyon okoz majd változást Magyarországon. Hangsúlyozta, a mátrai termelőegységek 2025-ig maradhatnak üzemben – miután a fő elemeket a 80-as évek végén teljesen kicserélték –, a szenes erőművek pedig a hazai villamosenergia-ellátás 15 százalékát teszik ki, ami a következő évtizedben nem fog módosulni. Valaska József úgy fogalmazott, a németországi események azonban minden bizonnyal növelik majd a szenes erőművek kihasználtságát – s ezáltal a szén-dioxid-kibocsátást is. Ugyanakkor emellett befolyásolhatják az áramárakat is Európa-szerte, mivel a nukleáris blokkok leállításával növekedni fog a német importigény, ami felfelé hajtja a tarifákat. Az elnök szerint a következő években akár 15 százalékkal is emelkedhet majd a villanyár.
– Az atomerőművek leállása miatt a gázimport mellett a lignit behozatala fog jelentősen nőni Németországban – vélekedett a Magyar Nemzet kérdésére Drucker György, az Ex Libris tanácsadó cég igazgatója. Ugyanakkor hozzáfűzte, Magyarországon a szén-dioxid-kvóta árfolyamával magas szinten számolnak, ezért nem lát arra
esélyt, hogy a korábban a Mátrai Erőműben tervezett bővítést – amit az idén gazdaságossági okokból leállítottak – újra előveszik majd. – Nem véletlen, hogy az idén is állt már le hazánkban szénnel fűtött termelőegység – jelentette ki a szakértő, utalva az AES által üzemeltetett, 90 megawattos tiszapalkonyai erőműre, amelyet a tulajdonos március végén zárt be. Drucker leszögezte: minél magasabb a kibocsátási kvóták ára, annál kisebb az esély Európában arra, hogy nőjön a széntüzelésű blokkok száma.
Más azonban a helyzet az Egyesült Államokban, Kínában vagy Indiában, hiszen – mint a szakértő fogalmazott – itt a szén-dioxid-egységek nem hajtják fel a költségeket. Az európai növekedés ellen szól az is, hogy jelenleg nincs működő szén-dioxid-elnyelő technológia. Természetesen nem szabad összetéveszteni a háztartási célú széntermelést és az ipari felhasználású felhozatalt. Az ózdi beruházást Drucker György az előbbi kategóriába sorolta.
Eközben Németországban nemcsak a koros nukleáris blokkokat, hanem a szénbányászatot is leállítják legkésőbb 2018-ban. Szakértők szerint ez azonban nem egyenlő azzal, hogy megszüntetnék a szén-alapú energiatermelést, csupán az állami támogatásra szoruló mélyművelésű bányákat zárnák be.

Csúcson a kibocsátás. Rekordot döntött 2010-ben a globális szén-dioxid-kibocsátás – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) múlt héten nyilvánosságra hozott jelentéséből. Bár 2009-ben – a válság hatására – csökkenést tapasztaltak a szakemberek az üvegházhatásért felelős gázok világpiaci kibocsátásában, tavaly már 30,6 gigatonna szén-dioxid került a Föld légkörébe. A távirati iroda összefoglalója alapján ez csaknem öt százalékkal több, mint az előző történelmi csúcsot felállító évben, vagyis a 2008-ban tapasztalt 29,3 gigatonna. Az IEA közleményében arra figyelmeztetett, hogy az évtized végéig az elektromos áram termeléséhez kapcsolódó kibocsátás mintegy 80 százaléka rögzített, nem fog csökkenni, mivel olyan erőművekből származik, amelyek már üzemelnek, vagy amelyek éppen építés alatt állnak.