Meg kell ismerni, hogy hasonló borzalmak ne fordulhassanak elő

Az EU-országok igazságügyi miniszterei pénteki luxembourgi tanácskozásukon – magyar–lengyel–litván kezdeményezésre – közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.• Közös állásfoglalásban emlékeznének meg az áldozatokról

MNO
2011. 06. 10. 14:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar elnökség alatti utolsó uniós igazságügyi tanácsülésen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter elnökölt. A tárca értékelése szerint az Európai Unió ezzel az állásfoglalással „történelmi lépést tett a közös európai múlt tudatának és a kollektív emlékezetnek az erősítéséért”. „A magyar uniós elnökség vallja, hogy az önkényuralmi rendszerek bűntetteinek elítélése, illetve a méltó megemlékezés a totalitárius rezsimek áldozataira összeurópai feladat. Az európai totalitárius rendszerek – ideértve a kommunista és nemzetiszocialista diktatúrát is – Európa közös történelmének részét képezik. Elengedhetetlen, hogy az egyes tagállamok polgárai megismerjék a más országok által átélt tragédiát, azért is, hogy hasonló borzalmakat soha többé ne lehessen elkövetni” – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében.

Az elfogadott dokumentum emlékeztet a totalitárius rezsimek áldozatainak augusztus 23-i emléknapjára, a Molotov–Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulójára. Egyúttal felkéri a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, saját országuk történelmének és sajátosságainak fényében milyen módon történjen a megemlékezés. Ösztönzi a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy indítsanak, illetve támogassanak minden olyan kezdeményezést – programokat, kutatási projekteket, konferenciákat, egyes művészeti alkotások létrejöttét –, amelyeknek célja megismertetni a közvéleménnyel Európa múltjának totalitárius időszakait. Felkéri az uniós végrehajtó testületet arra, vizsgálja meg, miként lehetne elősegíteni, hogy a keleti partnerség kedvezményezettjei és Oroszország is részt vehessen az erre irányuló programokban.

Más országban is lehetne nyomozni

A miniszteri tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Navracsics Tibor beszámolt arról, hogy elfogadták a számítógépes bűncselekményekkel kapcsolatban tervezett uniós szabályozás „általános megközelítéséről” szóló dokumentumot. Az európai nyomozati parancsról szóló előterjesztés ügyében is előrelépés történt, és „többé-kevésbé” egyetértésre jutottak az általános szempontokat illetően. A szabályozás lehetővé tenné, hogy az egyik EU-tagállam meghatározott esetben egy másik EU-tagállamban végeztessen el nyomozati cselekményt. Vitatott egyelőre a nyomozásmegtagadás lehetséges okainak listája, illetve a költségviselés kérdése.

Annak érdekében, hogy a bűncselekmények áldozatai az eddigieknél jobb védelemben részesüljenek, a miniszterek megállapodtak annak a munkának az ütemtervében, amely az egyes nemzeti szabályozások gyenge pontjainak feltérképezésére irányul – közölte Navracsics Tibor.

A sajtótájékoztatón Viviane Reding igazságügyi EU-biztos elmondta, hogy az európai öröklési rendről szóló tervezet ügyében áttörés következett be ezen a tanácskozáson: egyetértésre jutottak abban, hogy a különböző nemzeti állampolgárságú EU-polgárok, illetve a nem az állampolgárságuk szerinti államban lakó EU-polgárok hagyatéki ügyeiben az alkalmazandó jogot és az eljáró hatóságot alapértelmezés szerint a lakóhely alapján kell meghatározni, de a külföldön lakó örökhagyó számára előre biztosítani kell a választási lehetőséget az állampolgárság, illetve a lakóhely szerinti EU-állam joga és hatósága között.

Reding kitért arra, hogy az EU-tagországok jelentős részében az unió által szabott határidő letelte ellenére még nem él az eltűnt gyerekek ügyében forródrótos információs lehetőséget megteremtő 116-000-s telefonszám. Kilátásba helyezte, hogy jogsértési eljárást kezdeményez az ez ügyben továbbra is tétlen tagállamok ellen. Az igazságügyi miniszterek úgy döntöttek, hogy a jövőben az Európai Unió Hivatalos Lapjának az interneten ingyen elérhető változata is hiteles jogforrás lesz, a költséges papíralapú kiadvány mellett.

(MTI)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.