The Financial Times (www.ft.com)
260 millió fontba kerül Nagy-Britanniának a líbiai beavatkozás hathavi fenntartása – írja a The Financial Times. George Osbourne pénzügyminiszter kezdetben „néhány tízmillióról” beszélt, most azonban úgy nyilatkozott, a precíziós fegyverek alkalmazása ennél jóval többe kerül. A csaknem 80 milliárd forintnak megfelelő összegből 120 millió fontot a repülőgépek, hadihajók és tengeralattjárók üzemben tartására, a fennmaradó 140 milliót pedig az elhasznált lőszer és bombák pótlására költik.
A kormány illetékesei nyomatékosan kijelentették, a pénz a kincstár erre a célra félretett tartalékából kerül kifizetésre, így az ország működtetését, a költségvetést semmilyen módon nem befolyásolja. Ugyanakkor nehéz nem észrevenni, hogy a pénzügyminiszter által előzetesen ígért összeg a többszörösére emelkedett. Liam Fox védelmi miniszter szerint ennek a konfliktus jellege az oka. „Figyelembe kell venni, hogy drága, precíziós fegyvereket használunk, hogy megkíméljük a líbiai lakosságot, és minimalizáljuk a veszteségeiket – magyarázta. – Ez efféle elővigyázatosságnak nyilvánvalóan mindig meglesz az ára.”
Jim Murphy munkáspárti politikus azonban szeretné tudni, egészen pontosan milyen hatása is lesz az újabb háborúnak. „Szeretnénk, ha a kormány közölné, milyen teherrel és megerőltetéssel jár a kampány a védelmi költségvetésre, és azt is, hogy veszélybe kerülhetnek-e jelenleg is álló kötelezettségeink az elhúzódó beavatkozás miatt” – fogalmazott az árnyék-hadügyminiszter.
Néhány nappal ezelőtt Sir Simon Bryant, a légierő parancsnoka figyelmeztette a politikusokat, az észak-afrikai hadműveleteket a hadsereg csak komoly erőfeszítés árán lesz képes hosszabb ideig folytatni. Ehhez a véleményhez csatlakozott most James Arbuthnot, a hadügyi bizottság tory elnöke is: „Észre kell vennünk, mennyire megterhelő ez és az afganisztáni szerepvállalás egyszerre a katonaság számára” – szögezte le.
The Guardian (guardian.co.uk)
A gazdagok gazdagabbak, ráadásul többen is vannak, mint a válság kitörése előtt – írja a The Guardian friss felmérések adataira hivatkozva. A gazdasági válság továbbra sem múlt el, sőt egyesek a görög problémáktól félve újabb hullámtól tartanak, az egymillió dollár felett keresők azonban már kikászálódtak a „gödörből”: átlagosan 10 százalékkal több pénzük van, mint 2007-ben.
A Merrill Lynch és Capgemini elemzőcégek kimutatásából kiderül, már majdnem 11 millió „jelentős vagyonnal rendelkező személy” található a földön: ebbe az exkluzív klubba azok a személyek kerülhetnek be, akik legalább egymillió dollár szabadon felhasználható pénzzel rendelkeznek. A dollármilliomosok összesített vagyona most 42 billió dollár (mintegy 8000 billió, 8 000 000 milliárd forint) körül mozog, mely majdnem 10 százalékos emelkedés a 2007-es 40 billióhoz képest.
A gazdagok leggazdagabbjai még ennél is többel gazdagodtak. A szupervagyonosok (30 millió dollár felett) összesen 15 billió felett rendelkezhetnek, mely 11,5 százalékos növekedés a válság előtti arányokhoz képest. A csoport tagsága 10 százalékkal, 103 ezer főre növekedett. A 30 millió felettiek kevesebb mint egy százalékát teszik ki a dollármilliomosoknak, összvagyonuk 36 százaléka azonban az övék.
A világ vagyonának nagy része mindössze három országban koncentrálódik: a dollármilliomosok több mint fele az USA, Japán vagy Németország állampolgára. Az utóbbi idők igazi nyertese azonban a Távol-Kelet: a régió, nyilvánvalóan Kína és India sikere által hajtva, a történelem során először legyőzte Európát a vagyonosok versenyében, és már Amerikát fenyegeti, ahol csupán 9 százalékkal nőtt a gazdagok által birtokolt pénzösszeg, míg Ázsia keletebbi felén ez az arány 14 százalék.
origo.hu
Kéri László műsort indít Magyar Péterék portálján
