Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője szerint a várakozásokat meghaladóan, 5,9 százalékkal nőttek a bérek áprilisban, ami a közszféra béreinek 10,8 százalékos emelkedésének köszönhető. A személyi jövedelemadó (szja) változása miatt a nettó bérek 7,6 százalékkal nőttek, így az áprilisi 4,9 százalékos infláció mellett a nettó reálbérek 2,8 százalékkal emelkedtek.
Kifejtette, a versenyszférában a bérnövekedés 4 százalékra lassult az előző havi 4,6 százalékról, miközben a bónuszoktól megtisztított bérnövekedés 3,8 százalékra mérséklődött az előző havi 4,3 százalékról, ami továbbra sem utal béroldali inflációs feszültségekre. Hozzátette, mivel a feltételezésük szerint a munkaerőpiac a következő hónapokban is „laza” maradhat, nem várnak gyorsulást a versenyszféra bérnövekedésében, s így az év hátralevő részében 4-4,5 százalék között stabilizálódhat a bérnövekedés.
A közszféra béreinél jelentős ugrásokat okoztak a bázishatások, mivel tavaly januárban és márciusban két részletben történt meg a korábbi 13. havi bér eltörlésének kompenzációja, ami a magas bázis miatt az idén januárban 12,6 százalékos, márciusban 15,9 százalékos visszaesést okozott. Ezt követte az áprilisi 10,8 százalékos növekedés, amit a közszférában az szja-változások miatt hátrányt szenvedő alkalmazottak kompenzációja okozott. Az elemző úgy vélte, mivel az infláció májusban 3,9 százalékra mérséklődött, illetve az év hátralevő részében további dezinflációra számítanak, a következő hónapokban 4-5 százalék közötti bruttó bérnövekedés mellett 2-3 százalék közötti reálbérnövekedés várható, amit az alacsonyabb szja-terhelés tesz lehetővé.
Gerőcs Tamás, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője elmondta: meglepő, hogy ismét komolyabb bérnövekedés történt, ami felveti, hogy esetleg trendforduló következett be a vállalatok bérpolitikájában. A költségvetési szférában ez azért nem valószínűsíthető sem most, sem a jövőben, mert ott nagyon erős a bérkontroll. Az elemző azt reméli, hogy nincs trendforduló, s azt várja, hogy az áprilisi adat nem befolyásolja a monetáris tanács döntéshozóit sem.
Kifejtette, a májusi infláció kisebb lett a vártnál, s részben ezért is azt várja, hogy a nyáron, kora ősszel tovább lassul a pénzromlás üteme, s így év végre 3,5-4 százalék közötti lesz az éves infláció. Ez egybevágna a Magyar Nemzeti Bank várakozásaival, s erősítené abban, miszerint megvalósítható az, hogy 2012 végére 3 százalék körülire csökkenjen az infláció. Emellett tovább enyhítené a már most sem különösebben erős jegybanki alapkamat-emelési várakozásokat is. Gerőcs Tamás szerint a célok elérésében fontos, hogy a magánszektor miként emeli a béreket.
(MTI)
origo.hu
Megrázó képeken az alsónemesapáti buszbaleset helyszíne
