A Fidesz és az MSZP listás eredményei az országgyűlési és európai parlamenti választásokon, 1990–2010.
Szerencséje volt Szűrösnek
Hetedszerre tartanak vasárnap országgyűlési választást a Hajdú-Bihar megyei 6-os számú választókerületben, Püspökladányban. Az 1990-es első szabad választáson hét jelölt szállt ringbe, köztük a legismertebb Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök az MSZP színeiben. Az első körben 56,23 százalék járult az urnákhoz, az első helyet Szűrös szerezte meg, és több mint 3000 szavazatot vert rá a második helyen álló kisgazdapárti aspiránsra. A második fordulóra a részvétel jelentős mértékben visszaesett, mert csupán 37,17 százalék járult az urnákhoz. A győztes Szűrös lett, azonban fontos megemlíteni, hogy ebben óriási szerepe volt annak, hogy az MDF és az FKGP közül egyik sem lépett vissza a másik javára. A későbbi két kormánypárt jelöltjei együttesen 8457, míg Szűrös 6443 szavazatot kapott.
1994-ben jóval simábban dőlt el a mandátum sorsa, mivel Szűrös, aki ekkor is az MSZP jelöltje volt, több mint 30 százalékos fölénybe került a második helyen álló MDF-es politikussal szemben. A második kör mondhatni már csak formalitás volt, amit jól mutatott az is, hogy az első körben lévő 64,11 százalékos részvétel 46,73-ra esett vissza. Az MSZP jelöltje a szavazatok 66,91 százalékával győzött, az MDF 17,54, míg az FKGP 15,55 százalékot szerzett.
Fordított a Fidesz
1998-ban tíz jelölt próbálta elhódítani az addig MSZP-fellegvárnak számító körzetet, ennek ellenére a választókat túlságosan nem érdekelte a megmérettetés, mivel csupán 46,08 százalékuk élt állampolgári jogával. Szűrös az első körben 31,55 százalékkal végzett az élen, őt követte Arnóth Sándor, a Fidesz jelöltje 26,89 százalékkal, majd az FKGP aspiránsa 13,82 százalékkal. Az 50 százaléknál alacsonyabb részvétel miatt mindegyik jelölt újraindulhatott a második körben, de hárman visszaléptek a küzdelemtől. Május 24-én végül Arnóth futott be az első helyre a szavazatok 44,59 százalékával, Szűrös 36,5, míg az FKGP politikusa 7,47 százalékot szerzett. Szűrös veresége nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a részvétel 53,79 százalékra nőtt, és az újonnan megjelenő szavazók túlnyomó része a Fidesz aspiránsára voksolt.
Nagyon szoros lett a végeredmény
Kilenc évvel ezelőtt hét jelölt szállt ringbe a püspökladányi körzetben. Az április 7-i első fordulóban 64,36 százalék voksolt. Az első kört követően Molnár László, az MSZP jelöltje vezetett a voksok 45,31 százalékával, míg Arnóth 40,46 százalékon állt. A jobbközép esélyeit javította, hogy harmadikként a szavazatok 6,44 százalékával a MIÉP aspiránsa fordult. Az április 21-i második fordulóra csupán a Fidesz–MDF és az MSZP jelöltje maradt állva. A mandátum sorsa óriási küzdelemben dőlt el (69,99 százalékos rekordrészvétel mellett), mivel Arnóth csupán 393 szavazattal verte meg az MSZP jelöltjét. A négy évvel korábbi választáshoz hasonlóan ekkor is az első fordulóban passzívak szavazataival tudott fordítani a kormánypárti politikus.
Kevesebb mint 400 szavazat döntött
Öt évvel ezelőtt nyolcan próbálták elhódítani a kétszeres győztes Arnóthtól a püspökladányi mandátumot. Az első fordulóban 63,39 százalék élt állampolgári jogával. A választáson roppant szoros eredmény született azzal, hogy Csontos János, az MSZP jelöltje 44,71, míg Arnóth 44,21 százalékot szerzett. A harmadik helyért is hasonló küzdelem volt, mivel az MDF jelöltje csupán 30 szavazattal előzte meg a MIÉP politikusát. A szoros eredmény ellenére a második fordulóban 61,91 százalékra csökkent a részvétel. A négy évvel korábbi eredményhez hasonlóan most is rendkívül szoros lett a küzdelem, Csontos 385 szavazattal verte meg a Fidesz–KDNP jelöltjét.
Mindig billegett a körzet
Tavaly a voksolás már az első fordulóban eldőlt, de az erőviszonyok a korábbi évtizedekhez képest alapvetően változtak meg. 60,33 százalékos részvételnél Arnóth a szavazatok 57,02 százalékával diadalmaskodott. Második helyen Rigán István, a Jobbik politikusa végzett 23,4 százalékkal, míg a korábbi győztes Csontos 15,27 százalékot szerzett. A körzet egyediségére jellemző, hogy az országos szinten gyakorlatilag nem létező MIÉP több mint két százalékot kapott, és így még az MDF jelöltjét is megelőzte.
Az elmúlt évtizedek országgyűlési választásai alapján a püspökladányi körzet négyszer (1994, 1998, 2006, 2010) az országos tendenciáknak megfelelően, míg kétszer (1990, 2002) azzal szemben voksolt. Ennek alapján kijelenthető, hogy billegő körzetnek tekinthető a püspökladányi. Az 1990-es évtizedben még egyértelműen baloldali jellege volt, majd a két nagy párt mindig fej-fej mellett végzett. A fordulat 2006-ban állt be, mivel ezt követően a Fidesz óriási fölényre tett szert, és az MSZP a Jobbik mögé, a harmadik helyre csúszott vissza.
Arnóth–Molnár párharc évtizedekig
Püspökladányban az önkormányzati törvény 1994-es módosítása óta a választók közvetlenül döntenek a polgármester személyéről. Az országgyűlési megmérettetéssel szemben itt a 2010-es választásig csupán ketten néztek farkasszemet minden voksoláson. Molnár László néha függetlenként, néha MSZP-s jelöltként indult, de mindig maga mögött tudhatta a szocialisták támogatását. Vele szemben pedig mindig Arnóth indult, akit pedig a jobbközép pártok támogattak.
Kettejük párviadalát 1994-ben Molnár 70-30 arányban nyerte, míg 1998-ban csupán 38 szavazattal tudta legyőzni a jobboldal jelöltjét. 2002-ben Molnár 60-40 arányban győzte le Arnóthot. Öt évvel ezelőtt jött el a fordulat ideje a sárréti városban azzal, hogy a jobboldali polgármesterjelölt 58-41 arányban legyőzte a település vezetőjét. A tavaly októberi önkormányzati választást Arnóth a szavazatok 65,57 százalékával nyerte meg, míg a Jobbik jelöltje 24,05 és egy független jelölt 10,38 százalékot szerzett.
A mostani polgármester-választáson négy jelölt indul. Dombi Imréné a Fidesz–KDNP jelöltje, Borsos László a Jobbik jelöltje, Molnár László függetlenként indul, de az MSZP támogatja, míg Tóth Lajos független jelölt.
(Forras: valasztas.hu)
origo.hu
VV Zsolt betámadta Karácsonyt a Pride miatt – videó
