A bajnokság elején tehát borulni látszott a papírforma, hiszen olyan csapatok tanyáztak az élen, mint a Saint-Étienne, a Toulouse, vagy az újonc Caen, amely az első két játéknapon legyőzte a Marseille-t és a Lyont. A Saint-Étienne a már többször is említett 7. játéknapot követően vezette a Ligue 1-et, ám utána sok döntetlent játszott, s az elején nagyon beindult, a válogatottba is bekerült Dimitri Payet sem tudta ugyanolyan ütemben termelni a gólokat, mint a szezon elején. Payet egyéni rekordja korábban négy találat volt egy idényben, most 13-nál hagyta abba a gólszerzést. Hasonló volt a helyzet a Toulouse-zal, amely négy forduló után még százszázalékos volt, utána viszont tíz találkozóból csupán egyet tudott megnyerni, természetesen visszaesett, s végül a 8. helyen fejezte be a bajnokságot.
Az újoncok közül a Caen és a Brest kiharcolta a bentmaradást, az Arles-Avignonról azonban nagyon hamar kiderült, hogy túl nagy falat neki az első osztály, s végül mindössze 20 szerzett ponttal utolsó lett. Mellette a Monaco és a Lens kényszerült elhagyni az élvonalat. A nagyhercegségbeli együttesnél senki sem számított ilyen végre, főleg nem úgy, hogy viszonylag jól kezdte az évet, az első hat fordulóban öt döntetlen mellett egyszer győzött. S tulajdonképpen ez, a sok pontosztozkodás okozta a végét a Monacónak, hiszen a 17 döntetlen mellett csupán kilencszer tudott győzni, a 12 vereségnél ugyanis tizenkét csapat is többet számlált ebben a szezonban (a hatodik Sochaux például ugyanennyiszer maradt pont nélkül). A Bölöni László vezette Lens számára úgy tűnik, a „liftezési” korszak tovább tart. A másodosztályból a Croix Savoi, az Ajaccio és a Dijón jutott fel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!