A munka társadalmi státusát vissza kell állítani – emelte ki Orbán Viktor. Ezen a téren évtizedes hiányosságaink vannak: a szocializmus nem arról szólt, hogy az elvégzett munka révén lehetett volna előrejutni, és a rendszerváltozás után sem változott a helyzet. A miniszterelnök Horn Gyulát tehetséges baloldali politikusnak nevezte, de felhívta a figyelmet egy igen komoly hibájára: 1998-ra a rokkantnyugdíjakkal, segélyekkel való ügyeskedés lehetővé tételével ugyanazt a helyzetet hozta létre a kapitalista viszonyok között, mint ami a pártállami időket jellemezte. Nevezetesen azt, hogy a szemet hunyó állam jóvoltából munka nélkül nemritkán magasabb jövedelmet lehetett elérni, mint munkával.
Egy nem a termelésre épülő rendszer finanszírozása problémákat jelent, folytatta. Mint mondta, a szocialisták 1994 és 1998 között ezt a privatizációs bevételekből, 2002 és 2010 között pedig hitelfelvételekkel „oldották meg”. Ez eltorzítja az emberek arányérzékét, hiszen a munka nélkül élők számára lehetségessé vált egyfajta biztonság megteremtése; ez pedig hatalomstratégiai szempontból nélkülözhetetlen volt a szocialisták számára. A rendszer azonban 2008-ra csődbe ment.
Hangot adott azon felfogásának, hogy az ország talpraállításában és felvirágoztatásában a középosztály szerepe a legnagyobb. A társadalom pedig akkor jár a legjobban, ha a középrétegek minél inkább megerősödnek és a közösség minél nagyobb részét képezik. Ezzel kapcsolatban külön kitért a cigányságra, amellyel kapcsolatban a fő cél, hogy sikerüljön felemelni a középosztályba.
Kötcsén 2004 óta minden nyáron összegyűlnek a Fidesz vezető politikusai és a párt értékrendjét valló közéleti személyiségek és értelmiségiek. Az idei volt a kilencedik találkozó, tavaly ugyanis két alkalommal is megrendezték az eszmecserét.
Megint hazudtak Magyar Péterék