Az LMP-s Szilágyi László szerint kudarcos, csalódást keltő terület a kormány környezetvédelmi tevékenysége. Rossz a kormányzati struktúra és a szaktárca helye – mondta, hozzátéve: a teljes elvonás a zöldszektornak jutott, anélkül, hogy az államtitkár szóvá tette volna. Az elbliccelt, agyonhallgatott ügyek listája végtelen, a kormánynak nincs véleménye a bősi ügyről, nem hallani véleményét az energiapolitikáról, s uniós forrásokat nem használnak a zöldgazdaság fejlesztésére – sorolta.
Illés Zoltán államtitkár válaszában azt mondta, a felvetett témákat már sokszor megbeszélték. Hangsúlyozta: Bős ügyében számtalanszor elmondták, semmilyen vízlépcsőt nem akarnak, a zöld Duna-statégia óriási siker, az energiapolitika pedig a fejlesztési tárcához tartozik. Az államtitkár a kormány intézkedései közül kiemelte a vörösiszap, a felsőzsolcai árvíz okozta károk elhárítását és a hulladékgazdálkodási törvénytervezet kidolgozását.
Parlagfű
Oláh Lajos (MSZP) átfogó stratégiát, programokat szorgalmazott a parlagfű ellen. Azonnali lépésként kormánybiztos kinevezését és agrárközpontú szemlélet helyett betegközpontút sürgetett. Minden ötödik ember szenved parlagfű miatti megbetegedésekben, az elmúlt 12 évben kilencszeresére nőtt a betegszám, évi 120-200 milliárdra tehető emiatt a gazdasági veszteség – mutatott rá, és érthetetlennek nevezte, hogy az idén az adó egy százalékát miért nem lehet erre a célra felajánlani.
Ángyán József államtitkár elmondta: ma első helyen szerepel a parlagfű a gyomnövények listáján. Kitért arra, hogy az új alaptörvény kimondja az egészséges környezethez való jogot, amit jelentős előrelépésként értékelt. Hozzátette: vizsgálja a tárca, hogy kormánybiztost nevezzenek ki a probléma kezelésére. Emellett parlagfűmentes település cím adományozását kezdeményezték, amelyre 600-an pályáztak, az értékelések jelenleg zajlanak. A felderítési eljárásokat bővítik és légi eszközöket is be kívánnak vetni – jelezte, kiemelve: a közmunkaprogram keretében 3500-an foglalkoznak a kérdéssel, s számukat bővíteni kívánják.
Nagy várakozás
Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, hogy a kormány olyan hagyatékot örökölt az agrárium területén, ami nagyon nagy nehézségeket okoz. Nagy a várakozás a vidék és agrárstratégia iránt – hangsúlyozta, és kiemelte az elmúlt egy év eredményei közül, hogy helyben igyekeznek az áruknak piacot teremteni. Az élelmiszer-ellenőrzés szigorítása mellett szólt arról, hogy a tulajdon- és birtokszerkezet rendezése nélkül nem lehet továbblépni, és magyar termőterületet nem lehet megvédeni. Fontos, hogy elinduljon a szociális földprogram is, állami támogatás mellett – szögezte le.
Ángyán József kitért arra, hogy két napja kezdeményeztek egy olyan összefogást, amelynek keretében a közétkeztetést kapcsolnák össze a helyi élelmiszer-ellátással. Ezzel a helyi gazdaságokat is meg lehetne erősíteni – jegyezte meg. A jelenlegi földszerkezet Dél-Amerikába vezetne, és csak az az irány elfogadható, ahol a kis- és középgazdaságok az uralkodók – mondta, jelezve: azt tervezik, hogy az önkormányzatokkal együttműködve indítják majd el a szociális földprogramot.
Dúró Dóra a káoszról
Dúró Dóra (Jobbik) szerint káosz és megszorítás jellemzi az oktatást, sem a pedagógusok, sem az oktatás többi szereplője nem tud kiigazodni a Fidesz álláspontján, háromféle számot lehetett hallani például a tankötelezettségről. A pedagógusok kötelező óraszámával szintén hasonló a helyzet – folytatta, az egyik legfontosabb problémának azt nevezve, hogy tíz év alatt 40 százalékos reálbércsökkenés következett be a szférában. Az egykulcsos adó tovább sújtotta ezt a réteget – jegyezte meg, hozzátéve: az iskolabezárási hullám is folytatódik. Hoffmann Rózsa szakállamtitkár azt mondta, hogy a törvények kimunkálásának elhúzódása azt jelzi, nagyon nehéz döntésekről van szó. Valamennyi törvényt még ez év őszén tárgyalni fogja a parlament – mondta. Hozzátette: a tankötelezettséggel kapcsolatban 16 évet javasolnak, a pedagógus-életpályamodell bevezetéséről nincs döntés, az államtitkárság indítványában 2013. szeptember szerepel. Nem áll szándékában emelni a pedagógusok óraszámát, másfajta munkaelszámolást terveznek, ez az életpályában rögzített magasabb jövedelemmel járna együtt – közölte.
Pálffy István azt mondta, dolgozni kell, és ezt Magyarországon még nem érti mindenki, nem értik azok a társadalmi csoportok, amelyek sztrájkkal fenyegetőznek. A növekvő foglalkoztatottság önmagában is növeli a bruttó hazai összterméket – emelte ki a kormánypárti politikus, hozzátéve: az utóbbi húsz évben egymillió ember tűnt el a munkaerőpiacról, s a munkamorál folyamatosan romlott. Czomba Sándor államtitkár kifejtette: az egyik legfontosabb feladat a foglalkoztatás bővítése. Az elmúlt 15-20 évben a foglalkoztatottak aránya 3,7-4 millió között volt, ebből a termelőszférában 1,2 millióan voltak, míg csaknem 900 ezer embernek semmilyen szakképzettsége nincs. Háborút folytatnak a munkanélküliséggel szemben – mondta, hozzátéve, a hagyományos eszközökkel ebből a helyzetből nem lehet kitörni. Az egyik legfontosabb dolog a versenyszféra támogatása, ezért írtak ki ötmilliárdos munkahely-támogatási programot; néhány héten belül több mint háromezren állnak munkába ezen keresztül – közölte.
(MTI)
origo.hu
Már megint Magyar Péteren nevet az egész internet a kudarctüntetése után - mémek!
