A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről címet viselő javaslat szerint az ingatlanfedezetes lakáshitellel rendelkező természetes személyek – az előzetes bejelentésnek megfelelően – 2011. december 31-ig írásban kezdeményezhetik a törlesztési árfolyam 36 hónapig, de legfeljebb 2014. december 31-ig történő rögzítését.
A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbségre a devizakölcsönt nyújtó bank speciális célú, a felelős hitelezés szabályai alá nem eső forint jelzáloghitelt nyújt. A magyar állam készfizető kezesként felel a gyűjtőszámlahitelből eredő tartozások 100 százalékáért a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt, majd kezesként e tartozások 25 százalékáért a rögzített árfolyamú időszak lezárulta után, amiért a banknak kezességvállalási díjat kell fizetnie.
Az árverési és kilakoltatási moratórium 2011. július 1-je és október 1-je között fennmarad, de hatálya alól kikerülnek a nagy értékű ingatlanok. Október 1-jével pedig úgynevezett kényszerértékesítési kvóta lép életbe, a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2011-ben 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben pedig 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre a megyékben és a fővárosban egyaránt. A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálogalapú devizahitelezést, így a jövőben nem tiltja általános jelleggel a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez.
A kényszerértékesítési kvóta betartásának ellenőrzése és esetleges szankcionálása a pénzügyi felügyelet hatáskörébe tartozik, azon hitelezővel szemben pedig, akinek ellenőrzése nem tartozik a PSZÁF-hoz, a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult eljárni. A javaslat hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely kizárja a jelzálogalapú devizahitelezést, így a jövőben nem tiltja általános jelleggel a jelzálog alapítását a devizahitelezéshez. A törvényjavaslat rendelkezései különböző időpontokban lépnek hatályba. Az árverési és kilakoltatási moratórium korlátozott körű meghosszabbításáról rendelkező szabályok, valamint a devizahitelezés lehetővé tételére vonatkozó – hatályon kívül helyező – rendelkezések június 30-án és július 1-jén, a törlesztőrészletek rögzítésére és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó rendelkezések a javaslat kihirdetését követő 45. napon, a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabályok pedig 2011. október 1-jén.
A javaslat figyelembe veszi az Európai Unió közbeszerzési irányelveit
A nemzeti fejlesztési miniszter benyújtotta az új közbeszerzési törvényjavaslatot a parlamentnek. Az általános indoklásban szerepel, hogy az új törvényjavaslat áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait, a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. A törvényjavaslat számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat.
Lényeges pontja a javaslatnak a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis- és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg. A javaslat figyelembe veszi az Európai Unió közbeszerzési irányelveit. Az indoklásban hangsúlyozzák: az új törvény egyik lényeges célkitűzése, hogy az eljárások szabályai rugalmasabbak, kevésbé bürokratikusak és könnyebben alkalmazhatóak legyenek.
(MTI)
origo.hu
3 ezren tüntettek Magyar Péterrel, pedig 100 ezerre számítottak
