Rendőrökkel és katonákkal regulázzák meg a kisebbséget + Videók

Két mongol férfi halála robbantotta ki a hetek óta tartó etnikai alapú utcai megmozdulásokat Belső-Mongóliában. Az autonóm tartományban az ellentétek a bevándorló han nemzetiségű bányászok és a területeiket védő helyi pásztorok között alakultak ki. A zavargások rossz hírt jelentenek a kommunista vezetésnek a Tienanmen téri események 22. évfordulójának előestéjén, ugyanis egyesek már egy kínai „jázminos forradalomról” beszélnek.

A 24 millió lakosú Belső-Mongólia lakosságának már 79 százaléka han kínai, a legutóbbi népszámlálási adatok szerint, míg összesen hatmillióan vallották magukat mongol nemzetiségűnek. Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy az autonóm tartományban kétszer annyi mongol él, mint a szomszédos Mongol Köztársaságban. A hatalmas, Kína 12 százalékát lefedő terület energiahordozók mellett ritka ásványokban is roppant gazdag, az ország széntartalékainak 15 százaléka itt található.

Egy, a kínai lakosság többségét adó, han nemzetiségű teherautó-sofőr gázolt halálra egy mongol pásztort, aki az egyre terjedő bányászat ellen tiltakozott, s megpróbálta megakadályozni, hogy a vállalatok járművei területein haladjanak át. A május 10-én történt esetet még egy hasonló tragikus esemény követte. Öt nappal később egy targoncavezető gázolt halálra egy férfit, aki szintén a hatalmas környezeti károkat okozó szénfejtés ellen demonstrált. A két üggyel kapcsolatban négy embert vettek őrizetbe.

Rohamrendőrök és katonák

A halálesetek után a diákok álltak az egyre nagyobb méreteket öltő demonstrációk élére. A rendszeressé váló megmozdulások ellen a kínai kormány rohamrendőröket és katonákat vetett be. Emellett több internetes oldalt és telefonszolgáltatást is lekapcsoltak, hogy így előzzék meg a további szervezkedést. Egy jogvédő aktivista elmondása szerint a kínai kormány csak azért nem válaszolt még ennél is nagyobb agresszióval, mert a követelések ésszerűek voltak, s nem terjedtek ki olyan kényes kérdésekre, mint az autonómia kiterjesztése vagy a függetlenedés.

Hu Csun-hua, Belső-Mongólia párttitkára átfogó vizsgálatokat ígért a halálesetekkel kapcsolatban. A politikus elmondása szerint emellett felülvizsgálják a jelenlegi bányavállalatok működését, s hogy hogyan lehetne visszafogni a környezeti szennyezést.

Kiaknázás és elnyomás

„Kína asszimilálni próbálja kisebbségeit, miközben kiaknázza a területeiken fekvő természeti kincseiket” – mondta el Nicholas Bequelin, a Human Rights Watch vezető elemzője. Ezeket a lépések politikai, kulturális és gazdasági elnyomás, valamint intézményesített diszkrimináció kíséri – tette hozzá. Egy másik elemző azt hangsúlyozta, hogy Kína a gazdasági reformok során hihetetlen sikereket ért el, s ennek mindent alárendelve nem foglalkozott a politikai reformokkal, melyek hiánya csak további feszültségekhez fog vezetni.

A lehető legrosszabbkor jött Kína számára az etnikai villongás, ugyanis a kommunista ország még mindig nem heverte ki a 2008-as tibeti és a 2009-es ujgur lázadást. Egyesek már egy „jázminos forradalomról” beszélnek a június 4-én vérbe fojtott Tienanmen téri események 22. évfordulójának előestéjén.

(CNN)